Érdemes úgy felfedezni a világot, hogy közben legyünk itthon is turisták, a saját városunkban, például Budapesten, ahová mások sok ezer kilométerről jönnek, hogy megcsodálják – hangsúlyozta a turisztikai szakújságíró, aki persze az átlagembernél jóval többet utazik, de épp ezért van megfelelő összehasonlítási alapja, és tartja kihagyhatatlannak a vidéki Magyarország számtalan különleges attrakcióját.
Budapest és Magyarország jó pár attrakcióját néha a külföldi turisták jobban ismerik, mint mi – mondta Kiss Róbert Richard.
Mindeközben sok olyan gyerek van már, akik jártak Horvátországban, Görögországban, Olaszországban, de a határon túli magyar településekre még nem jutottak el még a szüleik sem. A turisztikai szakújságíró szerint ezért is remek program a Határon túl, amelynek keretében az általános iskolások elutazhatnak a határon túli magyar területekre, amiről azt gondolták, hogy ott már nem beszél senki magyarul, vagy maximum nyelvtanfolyamon tanul meg.
A Balaton nélkül nincs igazi nyár
– vélik az átlagos magyar családok, akik ha tehetik, évente pár napra igyekeznek eljutni a tóhoz. A Balatonnál az utóbbi években látványosan és dinamikusan fejlődik a kapacitás, egyre több a program, alakul a négy évszakos vonzerő. A belföldi turizmus a Covid járvány óta trendi lett, a Balaton fejlődése látványos, a vendégforgalmat kiszolgáló infrastruktúra és programkínálat folyamatosan bővül.
A Balaton nem drága
a szakújságíró szerint, rámutatott, akkor lenne drága, ha csapnivaló minőséget kapnánk borzasztó áron.
A túlturizmus szabályozása érdekében különböző irányba lépnek az érintettek,
az egyensúlyt igyekeznek megtalálni az egyes országok, szigetek, városok.
Fontos, hogy élvezhető és működőképes maradjon a hely, amit a bevételekből kell tudni biztosítani.
A teljes tiltás nem feltétlenül szerencsés, inkább fizessen többet a turista, a többletbevételből pedig oldják meg az infrastruktúra fejlesztését, és kompenzálják azokat, akiknek romlott az életminőségük.
A budai Várbuszra is lehet ez a megoldás, az érintett családokat havi több százezer forintos bevétel mellett talán már kevésbé zavarná – véli a szakértő.
Vannak megoldások a túlturizmusra, csak nem kell megsértődni, ha pénzt kérnek azért, ami korábban ingyen volt
– szögezte le Kiss Róbert Richard.
Az utazási lázra reagálva folyamatosan bővülő nyári repülőjáratok késései is szóba kerültek, amelyek miatt a légi forgalmi irányítókra mutogattak sokan, noha abban a minél nagyobb profitra törekvő, a gépeiket maximális fordulatszámon üzemeltető fapadosok a ludasak – állítja Kiss Róbert Richard.
A légi forgalmi irányítást nem a nyári két hónapra kell optimalizálni, hogy utána tíz hónapon keresztül malmozzanak az irányítók. Ehelyett a különböző időszakokban a fapados légitársaságoknak úgy kellene megtervezniük a járataikat, hogy a nyári időszakban,
amikor zsúfoltabbak a repterek, akkor is legyen idő mindenre, és ne legyen dominóeffektus, akár többnapos késés egy váratlan történésből.
Ha azonban nem akarjuk, hogy a repülőjegyek kétszer annyiba kerüljenek, akkor érthetőbb, hogy a légitársaságok számára a legdrágább idő a földön parkoló repülőgépé.
Védeni kell a fogyasztót, az utast, a nagyon súlyos eseteket a kormányzati ellenőrzésre hivatott szervek, a Gazdasági Versenyhivatal, a fogyasztóvédelem vizsgálja ki, és próbálja rászorítani a légitársaságokat arra, hogy azért az mégsem jó, amikor a családok egy napon keresztül a reptéren várakoznak.
VG-exkluzív: Repülőjáratot ritkán töröl a Wizz Air, de megint több a késés – vajon meddig lesz ez így?Több a késés ezen a nyáron, mint korábban, de jóval kevesebb, mint két éve volt. A nagy visszhangot kiváltó járattörlések dacára a Wizz Air járatainak 99,9 százalékát üzemelteti, vagyis mindent megtesz azért, hogy minden utasa célba érjen, még akkor is, ha ennek többórás késés az ára – mondta Radó András, a Wizz Air kommunikációs vezetője, akit az idei nyári esélyekről kérdeztünk utas- és utaztatói szempontból. Megtudtuk: járatot csak akkor törölnek, ha a dominóeffektust kell megelőzni, amikor már nem egy, hanem több tucat gép menetrendje és személyzetének beosztása borulna. |
Utazni manapság jóval olcsóbban lehet, mint korábban, például
egy repülőjegy a kilencvenes évek legelején is 66 ezer forint volt Londonba, vagyis annyi, amennyiért most is elutazhatunk oda.
Vagy akár a töredékéért is, mert van jegy 20 ezerért és 200 ezerét ugyanoda, mivel manapság már algoritmusok szabályozzák, hogy pillanatnyilag mennyiért mehetünk. A különböző szállásfoglalási portálok révén pedig rengetegféle lehetőségünk van arra, hogy ki tudjuk választani a számunkra legideálisabb szállást.
A terézvárosi Airbnb-népszavazás is szóba került a beszélgetés során, és azok az aktualitások, amelyek a jövő utazásait, az árakat és a körülményeket is alapvetően meghatározzák majd.
A beszélgetés tartalmából:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.