Minden más generációnál hamarabb és nagyobb mértékben kezd befektetni a Z generáció, általában már 19 évesen elkezdik, és a korábbi generációkhoz képest nagyobb arányban is fektetnek be 21 éves koruk előtt. Habár az egyszerűség és a kockázatvállalás fontos számukra, a felelős befektetéseket is keresik. Egy fél év alatt három és félszeresére nőtt a felelős alapok által kezelt vagyon Magyarországon, igaz, ez az államkötvények felelős alappá minősítésének köszönhető leginkább – derült ki a K&H legfrissebb felméréséből.
A Z generáció, vagyis az 1997 és 2012 között születettek, a digitális pénzügyi megoldásokat, például a kriptovalutákat és az online befektetési platformokat részesíti előnyben. A gyors és egyszerűen elérhető eszközök iránti érdeklődés jellemző rájuk, és az is, hogy a közösségi médiából és influenszerektől szerzett információk erősen befolyásolják befektetési döntéseiket.
A generáció tagjai elkötelezettek a fintech megoldások mellett, és előszeretettel választanak olyan befektetési platformokat, amelyek lehetővé teszik az egyszerű, mobiltelefonról is kezelhető befektetéseket. A hitelfelvétel, megtakarítás és befektetés területén a generáció nyitottabb, és magasabb a kockázatvállalása, miközben a generációhoz tartozó minden második fiatal rendelkezik már valamilyen tartós befektetéssel.
A Magyar Nemzeti Bank jelentéséből kiderül, hogy befektetésitermék-választásnál a magas kockázatú termékeket helyezik előtérbe, ezen belül legkedveltebb befektetési termékcsoportjuk a kriptovaluták (49 százalék), melyet a részvénybefektetések (35 százalék) és a befektetési alapok (34 százalék) követnek. Az MNB fintech jelentéséből kiderül, hogy a Z generáció szívesen keres alternatív befektetéseket, például kriptovalutákat vagy technológiai részvényeket, miközben a hagyományos, kockázatkerülő befektetéseket kevésbé vonzónak találják. A befektetési alapok esetében inkább az ETF-eket részesítik előnyben, elsősorban alacsony költségük, egyszerűségük és diverzifikáltságuk miatt.
A Z-k számára fontos a társadalmi felelősségvállalás és a környezetvédelem, amit befektetési döntéseik során is figyelembe vesznek. Elvárják, hogy a vállalatok, amelyekbe befektetnek, felelős és átlátható tevékenységet folytassanak, különösen a környezeti fenntarthatóság és a társadalmi igazságosság terén. Az olyan vállalatok, amelyek a megújuló energiaforrásokat támogatják, csökkentik a szén-dioxid-kibocsátásukat, vagy társadalmi egyenlőséget képviselnek, előnyben részesülnek e generáció befektetési döntéseiben.
A magyar befektetési alapok 18 833 milliárdos összes kezelt vagyonából 2024 első fél évének végére már 1182 milliárdot tett ki a felelős (környezeti vagy társadalmi fókuszú) alapok vagyona,
ebből ugyan a túlnyomó részt az úgynevezett világoszöld alapok tették ki, 1175 milliárddal. A tavalyi 336 milliárdról ez három és félszeres növekedés.
Világoszöldnek (SFDR 8. cikk szerint) azokat az alapokat nevezzük, amelyekbe olyan cégek kerülhetnek be, amelyek odafigyelnek a környezeti szempontokra, a legkevésbé szeretnének ártani a környezetüknek. Sötétzöldnek (SFDR 9. cikk) pedig azokat a cégeket, amelyek kifejezetten olyan tevékenységet folytatnak, vagy olyan termékeik vannak, amelyek különböző társadalmi vagy környezeti célkitűzések megvalósulásához járulhatnak hozzá, mint például egy alternatív energiatermelő vagy -hasznosító cég vagy egy víztisztítással foglalkozó vállalat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.