Beállt a sorba a renitens szakszervezet és aláírta a bérmegállapodást

Idén a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke is aláírta a 3 évre szóló, jövőre 9 százalékos minimálbér- és 7 százalékos garantált bérminimum-emelést garantáló megállapodást. Zlati Róbert elnök sajnálja, hogy a gazdasági helyzet nem kellően stabil ahhoz, hogy a munkáltatói oldal nagyobb ívű korrekciót is vállaljon – olvasható a MASZSZ közvetlenül az aláírási ceremónia után kiadott közleményében. 

Zlati Róbert szerint még ilyen mértékű emelésekről sem lehetett volna megállapodni, ha nem lenne az EU-s minimálbér irányelv, amelyre tekintettel a szociális partnerek által támogatott módon kormányrendeletbe került, hogy a minimálbér mértékének 2027. január 1-jére el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.

– mondta a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy ez azonban nem azt jelenti, hogy elégedetlenek lennének, hiszen úgy látják, hogy az egyezség egy nagyon jó célt szolgál, és ilyen mértékű emelésről nem lett volna szó, ha nem létezik a korábban említett európai minimálbér megállapodás, amelyet a magyar jogrendszerbe is át kell ültetni.

Zlati Róbert arra is felhívta a figyelmet, hogy az átültetési határidő egyébként november 15-én lejárt, a magyar kormány egy kormányrendelettel azonban csak félig teljesítette a feltételeket. „Az megnyugtató, hogy legalább a közvetlenül a munkabérhez kapcsolódó előírások bekerültek határidőre a hazai rendszerbe. Az is előrelépés – de legalábbis változás –, hogy a minimálbér-megállapítás konzultatív fórumaként a rendelet a korábbi megállapodásos alap helyett a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fórumát (VKF) jogszabályi szintre emeli, aminek köszönhetően az egyeztetések jogilag erősebbek lettek” – magyarázza a változás pozitív elemeit.

 MASZSZ elnöke szerint azonban ezzel az előírtaknak legfeljebb a fele teljesült, így még hátra van a hazai átültetési eljárásból az irányelv egyik fontos kitétele, a munkahelyek kollektív szerződéssel való lefedettségének drasztikus növelése. A szövetség elvárja, hogy készüljön egy növelést célzó cselekvési terv, amihez a kormány vegye figyelembe a szociális partnerek szakmai véleményét.

A MASZSZ reméli, hogy a kormány partner lesz az érdekegyeztetés megújításában

A Magyar Szakszervezeti Szövetség meggyőződése, hogy az irányelvben foglaltak maradéktalan megvalósítása csak az országos és a középszintű szociális párbeszéd revitalizációjával képzelhető el, és így az érdekegyeztetés segítségével javítható a kormányzati intézkedések minősége és társadalmi elfogadottsága is. Éppen ezért a MASZSZ reméli, hogy a kormány partner lesz az érdekegyeztetés megújításában és ez alapján az európai szociális modell kiteljesítésében.

Annak ellenére, hogy a közelmúltban történt némi előrelépés egyebek között a VKF egyeztetési gyakorlatában – a korábbiaknál konstruktívabbnak tűnik a kormány oldal hozzáállása, s az ígéretek szerint további szakértői munkacsoportok is alakulnak – ezek egyelőre nem érik el az elvárható, illetve megfelelő szintet. Zlati Róbert szerint elkeserítő az is, hogy az irányelv számos rendelkezését, többek között a munkaügyi ellenőrzések bővítését, valamint a közbeszerzések szociális kötöttségeinek erősítését célzó szabályokat sem ültették át a magyar jogba.