Újabb lendületet adhat a bérfelzárkózásnak a 2025-ös minimálbér-megállapodás

„Az adatok alapján úgy véljük, hogy a negyedik negyedévben is fennmaradhat a versenyszférában a mostanihoz hasonló dinamikus bérnövekedés, ami az állami és nonprofit szektorokban zajló változások figyelembevételével a nemzetgazdaság egészében szinte biztosan 13 százalék feletti átlagbérnövekedést hozhat” – értékelte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által péntek reggel közölt legfrissebb adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. 

Szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az előző évhez képest 12,5 százalékkal 627 400 forintra, míg a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 12,3 százalékkal 432 200 forintra emelkedett. A reálkereset pedig 9,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Emellett a rendszeres keresetekben, ha minimálisan is, de dinamikusabb volt a növekedés, mint a bónuszokkal számolt adat esetében, vagyis vélhetően (legalább részben) az egyszeri juttatások alakulása állhat a versenyszféra néhány területén tapasztalható bérnövekedés-lassulás mögött. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a szeptemberi bérdinamika volt eddig az idei év legalacsonyabb rátája, és most először láttunk 13 százalék alatti értéket. Ugyan az év eleji várakozások az év második felére vonatkozóan a bérnövekedések egy számjegyűre történő visszaesését várták, ez a szám továbbra is nagyon magas. Az ING Bank idén átlagosan 13,0-13,5 százalékos bérnövekedést vár, és 3,6-3,7 százalékos átlagos inflációval számol 2024-ben. Tehát az év egészében akár 9 százalékos is lehet a reálbér-növekedés üteme. 

Az oktatási ágazatban nőnek a legjobban a bérek

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kommentárjában azt emelte ki, hogy a keresetek emelkedési üteme szeptemberben is a közszférában volt gyorsabb, 14,1 százalék. Legnagyobb mértékben továbbra is az oktatásban nőttek a bérek, 24,3 százalékkal, ami az év eleji bérrendezések következménye. Az elemző szerint az idei évben nagyságrendileg a mostani keresetemelkedési ütemmel számolhatunk, esetleg minimális lassulás következhet be az elmúlt hónapok tendenciái alapján. 

– mondta az elemző, és hozzátette: fontos azt is látni, hogy ez az átlagos háztartás, amely mögött jelentős szórás lehet, vannak, akik sokkal jobban, és vannak, akik sokkal rosszabbul jártak. 

A Gránit Alapkezelő közgazdásza szerint az év végéhez közeledve a figyelem egyre inkább a jövő évi bérfolyamatokra irányul, hiszen ez nagyban meghatározza a háztartások fogyasztási lehetőségeit, ezen keresztül pedig a gazdaság növekedését. A jövő évi bérfolyamatokat alapvetően három tényező határozza meg: a munkaerőpiac feszessége, a minimálbér és a garantált bérminimum növekedési üteme, illetve az inflációs várakozások. 

Folytatódhat 2025-ben a bérfelzárkózás a minimálbér-megállapodással

Erős alapot a jövő évi bérdinamikának a most megkötött minimálbér-megállapodás. Pozitív kilátások esetén 8-9 százalékos béremelkedés is megvalósulhat, amivel a bérek vásárlóereje a lassuló inflációnak köszönhetően 4-5 százalékkal is növekedhet – mondta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője. Mint ahogy a Világgazdaság beszámolt, november közepén, a vártnál hamarabb sikerült tető alá hozni a három évre szóló minimálbér-megállapodást a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretében. 

A háromoldalú testület abban állapodott meg, hogy 2025. január elsejével

A minimálbér esetében azt is rögzítették, hogy 2026-ban további 13 százalékkal bruttó 328 600 forintra, majd 2027-ben 14 százalékkal 374 600 forintra nő. Mindez azért is lényeges Molnár Dániel szerint, mert a fogyasztás is tovább élénkülhet jövőre.

A kormány is kivette a részét a tárgyalásokból

„Nagyon jó hír, tervezhetővé és kiszámíthatóvá teszi a családok életét” – így kommentálta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című péntek reggeli műsorában, hogy a munkaadók és a szakszervezetek az előző nap megkötötték bérmegállapodást. A kormányfő jelezte, hogy ugyan a két oldal állapodik meg, de a kormány üti rá pecsétet. Ráadásul ha a megállapodás nem akar létrejönni, mert messze vannak az álláspontok, mint a mostani tárgyalásokon, akkor a kormánynak segítőleg kell közreműködnie.

– mondta Orbán Viktor, hozzáfűzve, a magyarok biztosak lehetnek abban, hogy a minimálbér 2025-ben, 2026-ban és 2027-ben is az infláció fölött fog emelkedni, azaz nő a fizetések vásárlóereje.

Czomba Sándor: ezen múlt a minimálbér-megállapodás

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az előző nap tartott háttérbeszélgetésen elárulta, hogy a tárgyalásban részt vevők dilemmája az volt, hogy a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékos eléréséhez évente mekkora átlagos bérnövekedésre van szükség, míg a szakszervezetek 12 százalékos emelést követeltek, addig a munkáltatók úgy vélték, hogy 10 százalék is elég. A gordiuszi csomót úgy vágták át, hogy mivel a jövő évet még kicsit bizonytalannak érzik a vállalatok, ezért nem 10, hanem 9 százalékkal emelkedik a minimálbér, cserében 2026-ban és 2027-ben magasabb arányban, de az átlagos évi 12 százalékos emelési arány megmarad.

Ugyanakkor a kormányzat is hozzájárult a megállapodáshoz azzal, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek munkavállalóinak 2024. szeptember 1. és november 15. közötti időszakban legfeljebb 290 800 forint az alapbére, 2025-ben az előző évi szociális hozzájárulási adót, majd 2026-ban és 2027-ben szintén az előző évit kell kifizetniük.