Nemcsak a minimálbér, de a reálbérek is nőhetnek jövőre
A következő három évben a minimálbér 9, 13, illetve 14 százalékkal növekszik, a garantált bérminimum pedig jövőre 7 százalékkal fog emelkedni, így a várható 3-4 százalékos infláció mellett dinamikus lesz a bérnövekedés – közölte Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Az államtitkár hozzátette, hogy
a reálkeresetek is nagy valószínűséggel növekedni fognak, és ez a fogyasztásban és a háztartásokban is tapasztalható lesz.
Megjegyezte, annak, hogy a bizonytalan világpiaci helyzetben megszületett a hároméves bérmegállapodás, „nagyon fontos üzenete van” a piac, a gazdaság, a munkavállalók és a lakosság számára is.
Czomba Sándor elmondta, az egyezségi tárgyalások kezdetén a munkaadók egy három év átlagában 10 százalékos minimálbér-növekedési ajánlatot tettek, míg a munkavállalók egy átlagosan 12 százalékos növekedést szerettek volna. Mindkét pályával megoldható lett volna, hogy 2027-re a minimálbér elérje az akkori rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, de a bérdinamika fenntartása és növelése úgy lehetséges, ha a nagyobb számsort fogadják el.
Elérhető a négyszázezer forintos minimálbér
Az államtitkár közölte: az a cél, hogy 2028-ra négyszázezer forint körüli minimálbér legyen Magyarországon, ami a második – végül elfogadott – pályával teljesen racionálisnak tűnik, hiszen ez az összeg 2027-ről 2028-ra már egy mintegy 8 százalékos minimálbér-növekedéssel is elérhető lesz.
Megjegyezte, ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, a munkáltatók valamiféle garanciát, segítséget szerettek volna a kormánytól. Emiatt azon munkáltatóknak, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat, „csúsztatva” kell majd fizetniük a megnövekedett szociális hozzájárulási adót, tehát 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-ös, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetniük.
Czomba Sándor szerint
a bérnövekedési pálya sikeres megvalósításához a munkáltatók termelékenységének és hatékonyságának növelésére van szükség.
Ezért indít a kormány több kis- és középvállalkozásokat érintő programot, hogy a pályázatokon keresztül megadják a lehetőséget a fejlődésre, növekedésre.
Az államtitkár a rádióműsorban arról is beszélt, hogy Magyarországon mintegy 211 ezer ember keres minimálbért, és megközelítőleg 330-340 ezer ember garantált bérminimumot.
Összességében a 4,7 millió munkavállalót számláló munkaerőpiacból mintegy egymillió embert érint közvetlenül a minimálbér-emelés.
Mint mondta, a bérnövekedésnek az ország költségvetésére is nagy hatása van, ugyanis az állam a vasútnál, a Volánnál és a postánál százezres nagyságrendben foglalkoztat munkavállalókat, emellett több ellátási forma is a minimálbérhez van kötve.
Újabb lendületet adhat a bérfelzárkózásnak a 2025-ös minimálbér-megállapodás
Továbbra is rendkívül dinamikusan nőnek a fizetések Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint szeptemberben 12,9 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek, ami ugyan lassulás a korábbi hónapokhoz képest, ám így is jócskán meghaladja az év eleji várakozásokat. A bérfelzárkózás pedig szinte biztosan folytatódik jövőre is, ezt a munkaadók és a szakszervezetek által kötött hároméves bérmegállapodás is garantálja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.