A válság ellenére is nőtt a hazai mezőgazdaságban elérhető jövedelem

A rendkívüli körülmények, például a koronavírus járvány, a tavaszi fagyok, az aszályos időjárás, a sertéspestis és a madárinfluenza ellenére

Magyarországon, az unióban a negyedik legjobb eredményt elérve 11,6 százalékkal nőtt a mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége. Az Európai Unió egészében közben átlag másfél százalékkal csökkent a jövedelem – hívta fel a figyelmet a Világgazdaságnak nyilatkozó Nagy István agrárminiszter.

Rámutatott:

a mezőgazdasági jövedelem növekedése annak köszönhető, hogy a kibocsátás 4,8 százalékos bővülése meghaladta a termelési költség 1,3 százalékos emelkedését, valamint nőttek az agrártámogatások is.

Mint mondta, a kibocsátás bővülése meghatározóan a kukorica, a napraforgó, a friss zöldségek, valamint a húsmarha és a tej emelkedő árainak és kedvező termelési eredményeinek a hatása. A búza, a repce és a sertés esetében a termésmennyiség csökkenését éppen ellensúlyozta az árak emelkedése, míg a baromfi ágazatban (elsősorban a viziszárnyas ágazatokban) a termelés csökkenése és az árak stabilitása volt jellemző.

A költségek esetében az energia és a műtrágya költségek csökkenése, valamint a gépfenntartási költségek és a szolgáltatások drágulása volt a meghatározó.

Nagy István fontosnak tartotta kiemelni, hogy

az elmúlt évek beruházásainak következtében jelentős modernizáció volt megfigyelhető az ágazatban,

ami a hatékonyság növekedése és a termelés stabilitásának köszönhetően hozzájárult a 2020-as kedvező jövedelmezőséghez is. Ezért – mutatott rá az agrárminiszter – egy sokféle kihívásokkal tarkított évben is emelkedni tudtak az ágazat főbb mutatói, ami jelzi a mezőgazdaság válságállóságát.

Érdekessége a jövedelemadatnak, hogy a tagállamok többségében – bár nagyon eltérő mértékben – nőtt a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem. A legerőteljesebb emelkedés, 30,2 százalék Litvániában volt, ezt követte, 13,2 százalékkal Spanyolország, 13,2 százalékkal Horvátország és 11,6 százalékkal Magyarország.

Az Eurostat adataiból tehát kiderül, hogy az EU-szintű csökkenést főként az okozta, hogy a hét legnagyobb mezőgazdasági termelő közül ötnél alacsonyabb volt a mezőgazdasági jövedelem: Olaszország 4,9, Hollandia 5,1, Franciaország 7,6, Románia 13,8 százalékos, illetve a rekordmértékű, 14,6 százalékos visszaesést elkönyvelő Németország húzta erősen lefelé az átlagot.

Ez meghatározóan a gabonafélék, az olajos növények, és a burgonya, valamint a sertés, a szarvasmarha, és a baromfi ágazatok csökkenő teljesítményének tudható be, ami elsősorban a kedvezőtlen időjárási körülményekkel és az állatbetegségekkel volt összefüggésben.

Az unió mezőgazdasági iparának teljes termelési értékének több mint felét, 58,6 százaléka Franciaország (75,4 milliárd euró), Németország (56,8 milliárd euró), Olaszország (56,3 milliárd euró) és Spanyolország (52,9 milliárd euró) adta. A tagállamok következő csoportja Hollandia (28,2 milliárd euró), Lengyelország (27,2 milliárd euró) és Románia (16,8 milliárd euró) volt. Az EU mezőgazdasági iparának teljes értékének háromnegyede, 76,2 százaléka 2020-ban ebből a hét tagállamból származott.

Az Európai Unió mezőgazdasági termelésének összértéke 2020-ban becslések szerint 411,8 milliárd euró volt, amelynek körülbelül a fele 52,8 százaléka növényekből származott. A mezőgazdasági ágazat 171,9 milliárd euróval járult hozzá az EU teljes GDP-jéhez 2020-ban.

A hozzájárulást a – termelői áron számított bruttó hozzáadott érték, amely összehasonlítható a piaci áron számított GDP-vel – mezőgazdasági termelés értéke és a termelési folyamat során felépített különféle inputköltségek közötti különbségét mutatja, korrigálva az adókkal és a terméktámogatásokkal.

Fontos kiemelni, hogy az itt bemutatott jövedelem a mezőgazdaság egészére vonatkozik,

az egyes ágazatok és gazdaságok jövedelemhelyzete különbözik a piaci fejlemények, a méret, a technológia, a szaktudás és az értékesítési csatornák függvényében.