A fonio lehet a megoldás Európában is az aszály miatti gabonahiányra

Hatalmas aszály sújtotta idén Magyarországot, augusztus végéig mintegy 1,3 millió hektár szántó- és ültetvényterületre jelentettek aszálykárt a termelők. A hosszú csapadékhiányos időszak meglátszik a terméseredményekben, a vízhiány negatív rekordokat hozott a nyári aratáskor, és már most világosan látszik, hogy óriási a terméskiesés az őszi betakarítású szántóföldi kultúráknál is. 

Egyre nagyobb a vízhiány 

Már látszott, hogy az Alföldön a csapadékhiány miatt nagy a baj, a gabonák a Dunántúlon még kisebb mértékű vízhiánytól szenvedtek, ott jobb lett a termés. De amikor a kukoricának és a napraforgónak lett volna szüksége az esőre, addigra már a Dunától nyugatra is olyan mértékű lett a vízhiány, hogy a termés döntő hányada már biztosan odaveszett.

Az aszálykárt szenvedett termelők közül bizonyára sokan vetnek majd jövőre az aszályt jobban tűrő fajtákat, de 

Ez persze nehéz döntés, számos szempontot kell vizsgálni, köztük azt, hogy alkalmas-e a terület a kiszemelt növény termesztésére, illetve hogy a piac mennyire lehet vevő rá, gazdaságosan lehet-e termelni.  

Afrikából jöhet a megoldás: a fonio

Ha ezeket a szempontokat végigvesszük, sok potenciális jelölt kiesik, van viszont egy reménytelinek tűnő növény, a Nyugat-Afrikában őshonos fonio. A fonio egy gabonaféle, amelyet Európában alig ismerünk, de a csapadékhiányos afrikai régiókban egyre nagyobb szerepet játszik az élelmezésben. 

A fonio Afrikában több ezer éve ismert, és – ahogy nálunk a búzának – nemcsak táplálkozási, hanem szociokulturális jelentősége is van. Apró szemtermését teljes egészében fel lehet használni, tápértéke pedig hasonló a rizséhez. Ami pedig az éghajlatváltozástól és idén történelmi aszállyal és példátlan mértékű műtrágyadrágulással sújtott európai termelők számára kiemelten fontos lehet: 

Új gabonafajták jelenthetnek kiutat az éghajlatváltozás közepette

A fonio tehát kifejezetten bírja a csapadékhiányos, forró időjárási körülményeket, amelyeket idén az éghajlatváltozás következtében itthon is tapasztaltunk. Az idei év a növénytermesztésben valódi sokként hatott, olyanra például évtizedek óta nem volt példa Magyarországon, hogy ne teremjen meg a belföldi felhasználáshoz elegendő kukorica – ez ebben az évben a szárazság következtében meg fog történni. De az aszály nemcsak az alacsony hozamokkal küzdő növénytermesztőket, hanem a mezőgazdaság minden ágazatát sújtja. Hiába szöknek az égbe a gabonaárak, a gyenge gabonatermés adott esetben a termelési költségeket sem hozza be a növénytermesztőknek. Az állattenyésztők pedig a magas takarmányárakkal küzdenek, ráadásul az extrém hőség megviseli a haszonállatokat is, és hústermelésük hatékonysága romlik – tovább növelve az állattartók költségeit. Az is jól látszik, hogy a vízhiány nemcsak a mezőgazdaságra hat negatívan, hanem nemzetgazdasági problémát is okoz, például az elmaradó exportbevételek vagy a gabona- és állatitermék-drágulás által gerjesztett infláció révén.

A mezőgazdaság a történelem folyamán átment már néhány forradalmon, a tartós aszály és a népességnövekedés azonban újabb revolúcióra kényszeríti az agráriumban dolgozókat. A technológiai fejlődés mellett ez a vetésszerkezetben is jelentkezni fog, vagyis az új gabonáké a jövő. A fonio pedig – bár több ezer éves történelme van – Európában újnak számít.

Tűri az aszályt, alapból gluténmentes és teljes kiőrlésű

A fonio tulajdonságait tekintve, az lehet az érzésünk, mintha csak egy egészségügyi tankönyv által a fittség eléréséhez szükséges ideális táplálék leírását olvasnánk: alacsony a koleszterin-, nátrium- és zsírtartalma, kevés kalóriát viszünk be vele a szervezetünkbe, cukormentes, de fontos B-vitamin-forrás, a gabonafélék között a legmagasabb a kalciumtartalma, ezért például a tejtermékeket nem fogyasztók számára ideális kalciumforrás. 

És ha ez még nem elég, a vegetáriánusok és a vegánok is beilleszthetik az étrendjükbe. A kutatások szerint bár fehérje-összetétele összevethető a rizs fehérjéivel, a fonio lényegesen nagyobb mennyiségben tartalmaz kéntartalmú metionint és ciszteint. Márpedig ez a két aminosav nincs meg a búzában, a rizsben, a cirokban és az árpában sem. Esszenciális aminosavjai pedig a bőr rugalmasságában, a haj növekedésében, a körmök és a testszövetek növekedésében és regenerációjában játszanak nagy szerepet.

Mindezek tetejébe a mag totális felhasználása miatt teljes kiőrlésű gabonának számít, valamint gluténmentes, így a gluténérzékenyek is fogyaszthatják. Mivel az egyéb gabonákhoz képest nem emeli meg gyorsan a vércukorszintet, a cukorbetegek vércukorszint-stabilizálásában is pozitív a szerepe.