A magyar mezőgazdaság ügye számít, minden dolgos kézre szükség van a sikerhez, a legkisebb és a legnagyobb gazdaságokban tevékenykedőkére is – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) közgyűlésén. A Covid–19, a háború, az energiaválság és a történelmi aszály által generált kihívásoknak csak összefogással felelhet meg a magyar agrárium – nyomatékosította.
Fontos döntésnek nevezte, hogy a közös agrárpolitika (KAP) második pilléréből – a beruházások finanszírozását is szolgáló alapból – a maximális 20 százalékot csoportosították át az első pillérbe, aminek az volt a motivációja, hogy a hazai gazdálkodóknak a lehető legtöbbet tudják területalapon kifizetni. A második pillérben pedig a nemzeti társfinanszírozás mértékének a minimális 15 százalékról 80 százalékra emelése jelent történelmi forrásbőséget. „Óriási dolog, hogy a magyar kormány több mint 2450 milliárd forintot tesz hozzá a brüsszeli forrásokhoz, amivel 2027-ig 5377 milliárd forintra emelkedik az agrártámogatások összege” – szögezte le.
Az Európai Bizottság által elfogadott KAP stratégiai tervet a miniszter a lehetőségek tervének nevezte, mondván, hogy a magyar élelmiszer-gazdaság a segítségével hatékonyabbá teheti a termék-előállítást, és 15 milliárd euróra növelheti az exportot, de ott van benne a garancia arra is, hogy a mezőgazdasági termelés fenntartható marad.
A legfontosabb cél, hogy Magyarország végre ne alapanyag-termelő ország legyen, és javítsunk azon a helyzeten, hogy az egy hektárra jutó kibocsátásban az EU-ban az első háromban vagyunk, míg jövedelemtermelésben az uniós átlag 53 százalékán állunk
– hangsúlyozta.
Részletezte a gazdálkodók hektáronkénti területalapú – várhatóan 147 eurós – alaptámogatása feletti többletjuttatási lehetőségeket. Az 1 és 10 hektár közötti gazdaságok hektáronként további 80, míg 10 és 150 hektár között – ha a gazdaság mérete nem haladja meg az 1200 hektárt – további hektáronként 40 eurót kapnak. A fiatal gazdák területalapú többlettámogatása is emelkedik várhatóan 92 euró hektáronkénti összeggel, és 300 hektáros családi gazdasági birtokméretig számíthatnak erre az alaptámogatáson felül.
A miniszter kifejtette, hogy szerencsés, mert a magyar agrártermelők és más piaci szereplők képviselőivel lehetett egyeztetni a tervről, és úgy véli,
olyan kompromisszum született, amely az uniós és a hazai elvárásoknak is megfelel.
A MOSZ-nak pedig kifejezetten hálás, mert szerinte az elmúlt, aszállyal és egy sor más nehézséggel sújtott időszakban lehetett volna politikai hangulatot kelteni, de nem tette.
A miniszter külön kitért a gazdálkodók likviditási helyzetének javítását célzó intézkedésekre, és bejelentette, hogy az agrárhitelekhez kapcsolt kamattámogatás alapjául szolgáló, jelenleg 62 ezer euróban meghatározott keretösszeg – amely az euró-forint árfolyam függvényében mintegy 60-65 millió forint hároméves futamidejű hitel felvételét teszi lehetővé – 250 ezer euróra emelkedik. Az erről szóló rendeletmódosítás hamarosan megjelenik.
Volt olyan nyolc év, hogy nem tárgyaltak velük, de a Nagy István által vezetett minisztérium már partnerként tekint rájuk, és bár vannak nézetkülönbségek, jó munkakapcsolat alakult ki köztük – mondta Nagy Tamás, a MOSZ elnöke. Mint kifejtette,
nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az élelmiszerár-emelkedés nem a gazdálkodók bűne, a termelőket sújtó magas input árak mellett az áfa, a különadók és a gyengélkedő forint is közrejátszott a magas árak kialakulásában.
A MOSZ-elnök beszédében jelezte, hogy az elfogadott KAP stratégiai tervben visszaköszönnek javaslataik, és az érdekképviselet teljes mellszélességgel támogatja a terv megvalósítását. Felhívta a figyelmet arra, hogy minden gazdálkodó alaposan tanulmányozza a dokumentumot, ugyanis alapvető változások jönnek január 1-jétől. Ezeket pedig mindenkinek külön-külön kell a saját gazdaságára adaptálnia, mert most nincs egyenkabát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.