Itt épül fel a BYD szegedi gyára

A szegedi önkormányzat közleményében azt írta, a dinamikusan fejlődő világcég, a BYD Szegeden, a város határában lévő mintegy 300 hektáros ipari parkban, az ELI-ALPS lézeres kutatóintézet és a Science Park szomszédságában építi fel az elektromosautó-gyárát, ahonnan az európai piacot szolgálja majd ki. A több ezer új munkahelyet létrehozó kínai óriás az akkumulátorgyártás és a vegyipari tevékenységek kivételével a teljes gyártási folyamatot a itt valósítja meg.

Kiemelik: a világ vezető elektromos és plug-in hibrid autógyártója a települést 

• a nemzetközi szintű kutatói háttere, 
• tudományos rangja, 
• kiváló infrastruktúrája, 
• kedvező elhelyezkedése, 
• zöld szemlélete miatt választotta európai gyártóközpontjának.

Mihálffy Béla, a térség országgyűlési képviselője szerint ez a beruházás évtizedekre meghatározhatja a jövőjüket. „Túlzás nélkül elmondhatom, hogy ez egy olyan történelmi lehetőség, ami 100 évente egyszer adódik meg egy város számára.” 

Ömlenek a milliárdok Szegedre

A csütörtök esti Magyar Közlönyben egyébként már megjelentek a Szeged Ipari Park infrastrukturális fejlesztésére vonatkozó tervek. 

Így többek között:

• 2x2 sávossá bővítik az 5-ös főutat az M43-as autópálya és az ELI-ALPS lézerközpont közötti szakaszon kerékpárúttal, közvilágítással.
• Az 502. számú főutat meghosszabbíthatják.
• A 4519. jelű út főúttá válhat kerékpárúttal, közvilágítással.
• Fejleszthetik a Vértói út és a 135. számú vasútvonal szintbeni átjáróját.
• A Sándorfalvi út 2x2 sávos főút lesz a Rókusi körúttól az M43-as autópályáig.

Az állam ezen felül pénzügyi támogatást is nyújt a BYD-gyár építéséhez, ennek mértéket azonban majd az Európai Bizottság jóváhagyását követően hozzák nyilvánosságra.

Fontos szempont volt a Budapest–Belgrád vasútvonal közelsége

A hivatalos bejelentés megelőzően a Financial Times arról cikkezett, hogy az új üzem az épülő Budapest-Belgrád vasútvonal közelében jön létre, ami előny lesz az ázsiai gyártó számára. Olyannyira, hogy már a kínai elnök is állást foglal ebben az ügyben, azt követően, hogy október közepén találkozott a magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral. 

Hszi Csin-ping ekkor úgy fogalmazott, hogy Kínai és Magyarország között több együttműködési projekt is fut és külön kiemelte a Budapest–Belgrád vasútvonal időbeni átadásának fontosságát. Az, hogy a legfőbb kínai vezető határozottan kiállt a fejlesztés mellett, zárójelbe teszi mindazokat a korábbi híreszteléseket, hogy a kínaiak leállították volna a finanszírozást. 

A Budapest–Belgrád vasútvonal-beruházás értéke mintegy 1,7 milliárd euró, amelyet 85 százalékban fix kamatozású kínai hitelből, a fennmaradó 15 százalékot pedig saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam.