„Nem az eladások csökkentek Németországban, hanem a még nem kiszállított, de már megrendelt járművek száma. Magyarul, nagy visszaesés van abban, hogy keresleti oldalon jelenleg mit láthatunk. Elsősorban az elektromos autók miatt alakult ez ki. Többek között azért, mert egyik napról a másikra megszűnt a német kormány támogatási csomagja a villanyautókra” – mondta Várkonyi Gábor.
Az autópiaci szakértő a Hír TV Napi Aktuális című műsorának a vendége volt, és többek között arról beszélt, hogy az Európai Bizottság ígéretet tett, miszerint bekerül egy a szintetikus üzemanyagokra vonatkozó kivétel a belső égésű motorok 2035-ös betiltását célzó uniós rendeletbe, miután Németország külön kérte ezt.
Várkonyi rávilágított:
A németek különleges helyzetben vannak, mert kifejezetten drága náluk az áram, vagyis a konnektorból tölthető kocsikkal tulajdonképpen nem tudnak spórolni.
Az is érdekes, hogy Németországban a céges flottamegrendelések száma jelentős mértékben, 41 százalékkal apadt az utóbbi időben. Szerinte ez már csak azért is furcsa, mert a multinacionális vállalatoknál előírják, hogy a dolgozók kizárólag e-autókat vásároljanak. A benzines és dízeles járművek iránt viszont megugrott a kereslet, a megrendelések 24 százalékkal nőttek.
Az egyik legnagyobb probléma a maradványérték, hogy nem tudni, mennyiért lehet majd egy használt villanyautót eladni a jövőben. Sok német újság arról cikkezik, hogy a kereskedők nem akarnak beszámítani elektromos járművet a jelenlegi piaci körülmények között. Nem azért, mert rossz, hanem kiszámíthatatlan
– jegyezte meg. Hozzátette: értékesítői oldalon kifejezetten rizikós az állami támogatás kérdésköre.
Várkonyi Gábor úgy fogalmazott, pontosan az történik a német autóiparban, amit öt-hat évvel ezelőtt már látni lehetett: „Ha a politikát akarja kiszolgálni az ágazat, és nem a vevőket, kinyílik az olló az eladások és a megrendelések között.” De ez még nem minden, mert jönnek az elbocsátások, bezárások, megszűnések is ennek eredményeképpen.
Ahogy azt a Világgazdaság is megírta, több helyen drasztikus döntéseket hoztak Európa vezető gazdaságában:
Németországban a fogyasztás gyenge, az újonnan forgalomba helyezett járműveknek mindössze 12 százaléka volt elektromos hajtású az idei számok szerint, holott az arány tavaly még 20 százalékos volt. Igaz, ebben az is szerepet játszott, hogy a Scholz-kormány tavaly december közepén a költségvetés egyenesbe hozása érdekében kénytelen volt egyik napról a másikra leállítani a zöldautók vásárlásához adott, gáláns támogatásokat. Az ilyen lépések meglátszanak a vezető német nagyvállalatok teljesítményén és jövőképén egyaránt. A nagyok közül a Porsche, a BMW és a Mercedes-Benz már jelezte, hogy elektromos átállási programja tarthatatlan, és a valós igényekhez, a realitásokhoz kell szabnia. A Volkswagen pedig azt, hogy folyamatban van a tavaly év végén bejelentetett költségcsökkentési programja, amelytől tízmilliárd eurós megtakarítást remél.
„Az elektromos átállás olyan, amire muszáj költeni, és muszáj versenybe maradni azokkal, akik ezt világszínvonalon űzik – ezek a kínaiak. Ugyanakkor az autógyártás hagyományos részeiben is meg kell őrizni a versenyképességet. Nagyon sok konszern gondolta úgy, hogy elég lesz hangzatos kijelentéseket tenni azzal kapcsolatban, hogy 2030-ra csak elektromos autót szeretnének. Az élet azonban felülírta ezeket a terveket, és közülük most már egyre többen bejelentették, hogy sok pénzt csoportosítanak át a belső égésű járművekre, mert a piac ezt igényli” – összegzett Várkonyi.
Hozzáfűzte: e jelenség egyébként nem Németország-specifikus, az autóiparban a világ minden táján elhúzódó krízisre készülnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.