„Azt el tudom fogadni, ne kelljen külön tárgyalásokat folyatni a minimálbér összegéről a következő három évben, de nem lehet cél a garantált bérminimum megszüntetése. Ha rajtam múlik, biztosan nem fog megszűnni” – ezt mondta a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában Zs.Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke, akivel a nehézkesen induló fogyasztásról és a folyamatban lévő minimálbér-tárgyalásokról beszélgettünk.

Idén már túl van két tárgyalási fordulón a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, azaz VKF, és ugyan rengeteg szám már elhangzott, egyre nagyobb az esélye annak, hogy a következő években is masszív minimálbér-emelés van kilátásban, ezt lényegében minden szereplő elfogadja. A kormány saját számítása alapján 2027-re a magyar minimálbér elérheti az átlagbér 50 százalékát, ez a számok nyelvére lefordítva azt jelentené, hogy három év múlva, ha valóban 800 ezer forint lesz átlagbér, akkor a mostani bruttó 266 ezer forintról 400 ezer forintra emelkedhetne. A vita azonban nem is itt húzódik a munkaadók és a szakszervezetek között.

„Ha rajtam múlik, biztosan nem fog megszűnni”

Az idei minimálbér-tárgyalásokat a korábbiaknál is nagyobb figyelem övezi, ugyanis a munkaadóknak és a szakszervezeteknek nemcsak a jövő évi minimálbérről kell megegyezniük. November 15-ig ugyanis  kész terveket kell kidolgozniuk a uniós minimálbérről szóló irányelv hazai gyakorlatba történő átültetéséről. Így például választ kell adniuk arra, hogy milyen mutatók alapján határozzák meg a minimálbért, egy vagy többéves bérmegállapodást kötnek, hogy érik el a kollektív szerződések országos lefedettségét, illetve hogy mi lesz a garantált bérminimum sorsa, amelynek megszüntetése már tavaly felmerült. Bár a kérdésben nincsen oldal álláspont, egyelőre úgy tűnik, vegyes a fogadtatása a 2007 óta létező szakmunkás minimálbér esetleges kivezetésének.

– szögezte le Zs. Szőke Zoltán, aki  a magyar gazdaság szempontjából sokkal fontosabbnak tartja a garantált bérminimum létezését, mert azok kapják, akik szakmai végzettséggel rendelkeznek, és értékes munkát végeznek. 

Az ő munkájuk az adott cég működéséhez, jövedelem-és értéktermelő képességéhez sokkal nagyobb mértékben járul hozzá, mint azok, akik minimálbért kapnak. Mint mondta, nem akarja utóbbiakat megbántatni, de valamilyen okból kifolyólag nincs iskolai vagy szakvégzettségük.

Az ágazati tarifa rendszerről, ami később kiválthatná a mostani bérrendszert, úgy vélekedett, hogy nincsenek meg a feltételei, mivel az ágazati kollektív párbeszéd rendszere amúgy sem működik megfelelően.

Automatikus lenne a minimálbér-emelés, évente döntenének a garantált bérminimumról

Zs. Szőke Zoltán jelezte, hogy a munkaadói és munkavállalói oldal a kormány részvétele nélkül napokon belül le fog ülni, de még nem lesz szó konkrét összegekről, helyette az uniós irányelv szerinti megfelelésről, azaz hogyan érje el a magyar minimálbér az átlagbér 50, vagy a mediánbér 60 százalékát 2027-ig. Ugyanakkor hangsúlyozta, először arról kell megállapodni, hogy melyik legyen a viszonyítási alap.

Szerinte a kormány álláspontja is a kérdésben azonos, amellett, hogy támogatnak egy több éves bérmegállapodás, a legutóbbi VKF ülésen már olyan előterjesztést látott, amiben a kormány is letett arról, hogy megszűnjön a garantált bérminimum. Ő saját maga pedig azt is el tudja fogadni, hogy 2027-i is 10 százalék fölött emelkedjen a minimálbér, ugyanis kényszerhelyzetben vagyunk az uniós irányelv miatt.

– fogalmazott Zs. Szőke Zoltán, aki arról is beszélt, hogy a jelenlegi kihívásokkal nemzetközi környezetben nehezen várható, hogy a magyar gazdaság 4 százalék körül bővüljön.

Újra növekszik a volumen az élelmiszerek terén

Zs. Szőke Zoltán beszélt a fogyasztási fordulatról is. Egyelőre a jegybank és a kormány is azt találgatja, hogy miért nem indul be a fogyasztás Magyarországon. Noha a reálkeresetek már 10 hónapja emelkednek és nem is akármilyen mértékben, ebből alig csapódik le bármi a kiskereskedelmi forgalomban. Zs. Szőke Zoltán szerint azonban bizonyos értelemben már látszódnak a fordulat jelei, csak nem árbevétel, hanem a vásárolt mennyiség alapján és mostanra utóbbi lett a mérvadó.

– mondta az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke, hozzátéve, hogy érthető, ha az árbevétel terén nincs növekedés, hiszen az egy évvel ezelőtt nagyon magasak voltak az árak, amelyek azóta korrigáltak, emiatt ugyanakkora árbevételt elérni nem lehet. 

Teljesen logikus döntést hozott a kormány az árstopok bevezetésével

Felhívta rá a figyelmet, hogy az élelmiszer -kereskedelem 2020 óta borzasztó vesszőfutáson ment keresztül, ami kezdődött a Coviddal és annak szigorú szabályaival, majd jött a háború az iszonyatos árrobbanással. És ez nemcsak a kereskedelmet sújtotta, hanem az egész magyar gazdaságot. Akitől vásárolnak, mint a termelőknek, a beszállítóknak vagy a feldolgozóknak ugyanúgy felmentek az energiaárai, mint nekik, ráadásul ott jelentek meg először a magas árak, és ebből alakult ki aztán a hatalmas infláció. 

Utóbbi kivezetése július elsejével megtörtént, ami azzal járt együtt, hogy az egyes termékekért, amelyek eddig beszerzési áron kerültek eladásra, már a piaci árat kellett megfizetni, ez pedig szerinte azonnal mellbe vágta a fogyasztókat. Mindenesetre a kereskedelem csak most kezdett el a normál piaci szabályok szerint működni. 

További részletek a beszélgetés tartalmából:

• Június-július folyamán újra elkezdett nőni a volumen, 1:24
• Mellbe vágta a fogyasztókat a kötelező akciózás kivezetése, 4:50
• Az óvatos fogyasztás mögött a megtakarítások növekedése állhat, 10:00
• Sokkal fontosabb a magyar gazdaság számára a garantált bérminimum, 12:05
• Támogatja a munkavállalói oldal is, hogy több éves bérmegállapodás szülessen, 16:40
• Nincsenek meg a feltételei az ágazati tarifa rendszernek, 18:50
• A költségvetés számára nem jelent problémát a nagy arány minimálbér-emelés, 22:50