Az erőltetett minimálbér-emelés szüntetheti meg a garantált bérminimumot

„Bizton állíthatom, hogy sem a munkavállalói, sem kormány oldaláról nincsen határozott szándék arra vonatkozóan, hogy szüntessük meg a garantált bérminimumot, de együtt tudunk vele élni, ha végül mégis úgy alakul” – ezt mondta a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Idén már több tárgyalási fordulón van túl a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), amely ezúttal nemcsak a jövő évi minimálbérről dönt. Idén ugyanis a szakszervezeteket, a vállalkozókat és a kormányt képviselő háromoldalú szervezet az uniós irányelvnek való megfelelés miatt rendszerszintű változtatásokra készül. 

Ennek köszönhető, hogy a legutóbbi tárgyalásokon már részmegállapodást is kötöttek a felek , amelynek értelmében 2027-re a rendszeres bruttó keresetek 50 százalékára kell felzárkóztatni a hazai minimálbért. Perlusz szerint reális az a feltételezés, amely a sajtóban is megjelent, és amelyről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt, hogy a következő három évben átlagosan 11-12 százalékkal nőjön a hazai minimálbér, azt viszont gyakorlatilag kizárta, hogy ugyanilyen mértékben emelkedjen a garantált bérminimum összege, annál is inkább, mert abban az esetben a bérszínvonal is ekkora ütemben növekedne, ami „tarthatatlan”.

Ez azért is lényeges, mert – 2016 után – minden bizonnyal újra hároméves bérmegállapodást kötnek idén a szociális partnerek, tehát pontosan rögzíthetik, hogy nézzenek ki a következő években a bértételek. Perlusz arra is felhívta a figyelmet, hogy ha valamelyik sarokszám borul, akkor vele együtt az egész modell borul.

– mutatott rá a munkavállalói oldal képviselője, hozzátéve, hogy ha idén 1,5 százalék lesz a gazdasági növekedés, jövőre meg 3 százalék, akkor nyilván az első lépésnek kisebbnek kell lennie, mint 12 százalék, majd a következő évben lehet ez akár 13 százalék is, amikor a GDP-bővülés már 4 százalékos.

– ezt válaszolta arra a kérdésre, hogy 2027-re megszűnjön a 2007 óta létező szakmunkás-minimálbér, és a helyét az ágazati tarifa-endszer váltsa fel. Hozzátette: nem biztos, hogy ez a legoptimálisabb megoldás, de munkaadói oldalról nem jelent olyan kockázatot, amivel ne tudnának együtt élni, hiszen a jövőben is meg kell állapítani majd a minimálbér összegét. 

Úgy látja, valamilyen új rendszerre lesz szükség az ágazati bértarifákra, nem feltétlenül jó a mostani, amelyben 90 ágazati párbeszéd lett kialakítva, helyette elég lenne 15, amennyi nemzetgazdasági ág van a Központi Statisztikai Hivatal meghatározása alapján. Szerinte az új szisztéma mellett szól, hogy az összevezetés után az egész bérstruktúra is feljebb tudna tolódni, úgy, hogy nem zavarják egymást az ágazatok.

További részletek a beszélgetés tartalmából:

• Hungarikum a garantált bérminimum, de nyitottak a megszüntetésére, 2:22
• Megtévesztők az uniós rangsorok a hátul kullogó magyar minimálbérről, 4:35
• Az erőltetett minimálbér-emelés után is megszűnhet a garantált bérminimum, 8:00
• A jelenlegi modellek alapján össze fog érni a két bértétel, 10:35
• Az első lépésben kisebb minimálbér-emelés jöhet jövőre, 11:30
• Kevesebb ágazatipárbeszéd-bizottságra lenne szükség, 14:00
• Nehéz pontos számot mondani, hogy hány minimálbéres van az országban, 18:04
• A kkv-k kerültek a kormány fókuszába, 21:10
• Inkább a gyenge belső kereslet, mint a finanszírozás jelenti a cégek legnagyobb problémáját, 25:21