Az összefogás piaci előnyhöz vezet

- Ön több éve fővédnöke a magyar agrártermékeket népszerűsítő Coop Rallynak. Miért támogatja e kezdeményezést?

- A fővédnökség lehetne akár távolságtartó, udvarias gesztus is – jómagam azonban nem így értelmezem. A kooperáció, az öszszefogás, a szövetkezés számomra évtizedek óta az emberek önkéntes és saját maguk irányította együttes fellépését jelenti. Pragmatikus elszántságot testesít meg számomra az, hogy egyre többen ismerik fel: hasznuk van abból, ha erejüket megsokszorozva, nem egyedül akarnak boldogulni, hanem közösen, ki-ki a maga legjobb erényeivel erősíti a közösséget. Az Európai Unió egyik legfontosabb üzenete éppen erről az összefogásról szól. Ezért mondhatom el, mindent támogatok, ami összefogást jelent. A Coop Rally a nevével és tartalmával is a szövetkezés egyre növekvő erejét jelzi.

- Miért tartja fontosnak, hogy a hazai termelők és feldolgozók szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a magyar tulajdonú kereskedelmi hálózatokkal?

- Az összefogással a hazai termelők és feldolgozók nagyon egyszerű adottságot kezelhetnek értékként. Ez nem egyéb, mint az, hogy a magyar tulajdonú kereskedelmi hálózatokban dolgozókkal a szó igazi és átvitt értelmében is egy nyelvet beszélnek. Olyan adottság ez, amelyet figyelmen kívül hagyni vétek lenne. A magyar láncok a hazai gazdaság minden rezdülését érzékelik, és ez komoly piaci előnyt is jelenthet. Vagyis, ahogy az éremnek két oldala van, a kölcsönös előnyökhöz is két fél kell. Azt látom, a kereskedők és a gazdák elégedettek a hazai szereplők közötti minőségi összefogással. Ha valamivel elégedett lehetek, az éppen az, hogy ebben a helyzetben a szereplők maguk döntenek és a „magyar–magyar” együttműködés a lakosság, a vásárlók javát szolgálja.

- A Coop csoport ma több mint kilencven százalékban hazai előállítású termékeket forgalmaz. Milyen arányt ítélne elfogadhatónak a többi áruházláncban?

- Fontos mutatónak tartom, hogy egy kereskedelmi szervezet ilyen nagy arányban látja el a vásárlóit kiváló minőségű magyar termékekkel. És nem utolsósorban hangsúlyozom, a hagyományos magyar agrárpiaci termékek igenis európai színvonalat, minőséget jelentenek. Nem elhanyagolható az sem, hogy a termőföldtől a fogyasztó asztaláig végigkövethető e termékek előállításának folyamata, vagyis a vásárló biztonságban érzi magát, ha magyar terméket fogyaszt. A többi áruházláncra vonatkozóan nem tartom illetékesnek magam valamiféle igény, elvárás megfogalmazására. Annál is inkább nem szükséges ez, mivel maguk a külföldi tulajdonú kereskedő szervezetek jelentős vásárlói vonzerőként hirdetik, hol és milyen magyar termékeket forgalmaznak.

- Az agrártárcának milyen eszközei vannak ahhoz, hogy a magyar élelmiszerek belpiaci pozíciói javuljanak?

- A „belpiaci” megfogalmazás helyett talán a piacra jutás a megfelelőbb kifejezés. Minden lehetséges közösségi és hazai erőforrást igyekszünk mozgósítani annak érdekében, hogy javuljanak a magyar élelmiszerek pozíciói. Bármilyen távolinak is látszik első pillantásra ez a képzettársítás, a hazai – pontosabban a vidéki – turizmus fellendítésével is erősödhet az élelmiszerpiac. Így például az Új Magyarország vidékfejlesztési tervvel, a turizmus fejlesztésére fordítható pályázati milliárdok révén támogathatók a magyar termékek. Emellett csak jelzésként említem a vásárokat, bemutatókat, fesztiválokat. Szakmai és szervezői háttérmunkánk minősítését pedig bízzuk a nagyközönségre…

- Várható-e, hogy a minisztérium tovább szigorítja az élelmiszerimport ellenőrzését?

- Az élelmiszerimport ellenőrzésének szigorításával körültekintően kell bánnunk. Nem engedhetünk abból a kötelezettségünkből, hogy védjük a magyar emberek egészségét az élelmiszer-biztonság követelményeinek betartásával és betartatásával. Ellenőrző és feltáró munkánk eredményeit a közvélemény ismeri. Komoly kihívás számunkra a közösségi szabályozás, a belső határok megszűnése. E feladatnak is megfelelünk, ám módszereinket, eszközeinket, ismereteinket szakadatlanul fejlesztenünk kell. És együtt kell működnünk hazai és külföldi szervezetekkel – utalok például a kétes eredetű borszállítmányok ellenőrzésére. Ezt a munkát a vámhatóságokkal együtt végezzük.

- Az agrárgazdaság milyen külkereskedelmi (export-import) eredményt érhet el 2008-ban? Milyen teljesítménnyel lenne elégedett a következő években?

- Az idei export-import várakozásokkal kapcsolatban csak annyit mondok, várjuk meg az év végét. A beszédes számok láttán talán már a miniszteri értékelésre sem lesz szükség.