„Kiutált” testékszerek

Az első napja volt egy nagy, jól menő ügyvédi irodánál. Néhány kollégája elvitte egy drága étterembe, mindenkin fekete öltöny, elegáns nyakkendő volt. Éppen a legfrissebb jogvitákról tárgyaltak, gondosan ügyelve arra, melyik fogáshoz melyik evőeszköz a megfelelő, mikor egy tetovált nyakú, szájpiercinges férfi sietett el az étterem üvegablaka előtt. Villák koppanását lehetett hallani, ahogy kiestek a kezekből. A férfi továbbment, a döbbenet maradt.
„Nem értem ezt a tetoválási őrületet” – mondta az egyik ügyvéd, és az új alkalmazott abban reménykedett, tetoválása és piercingje rejtve marad – de vajon örökké titkolhatja ezeket?
Ez a dilemma itthon is egyre többeket érint. Az ohiói Wright State University felmérése szerint a nem tetováltak több mint negyven százaléka úgy véli, hogy a „tetkósok” nem annyira vonzók, közel kétharmaduk szerint lázadóbbak az átlagosnál, egyharmaduk pedig állítja, hogy kevésbé intelligensek. A vezetők nem tartják komolynak azokat, akik tetoválást vagy testékszert viselnek, ezért nem szívesen bíznak rájuk felelősségteljes munkát. Mindez idehaza is igaz – mondta lapunknak Csík Klára. A Karrier és Stílus Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója úgy tapasztalja, hogy a férfiaknál a hosszú haj, a fülbevaló kritikus, általában pedig a piercing és a tetoválás is. Legyen szó állásinterjúról vagy tárgyalásról, ezek nem a tartalom, a belbecs felé irányítják az érdeklődést, hanem a külcsín felé, s ez mindenképpen gyanús – hívta fel a figyelmet a szakember.
Mindenhol általánosan elfogadott, hogy a munkaadók meghatározhatnak bizonyos öltözködési normákat, azonban ezek nem tartalmazhatnak diszkriminatív kikötéseket. Ha multikultúrában gondolkodunk, nem lehet például egy indiai nőt arra kényszeríteni, hogy fejkendő nélkül járjon, ha ezt a vallása tiltja. Itthon is tilos a vallási, nemi, faji, bőrszínnel kapcsolatos és származásra visszavezethető diszkrimináció, a tetoválások és piercingek miatti megkülönböztetés esetében azonban más a helyzet, erre nincs jogi szabályozás. Csík Klára szerint ha regula nem is ad keretet ennek a témának, sok vállalatnál cégkódexben rögzítik az öltözködés szabályait, és ez akár tetoválással és testékszerekkel kapcsolatos szabályrendszert is megfogalmazhat. Ez azonban leginkább a multinacionális vállalatok esetében jellemző, a magyar tulajdonban lévő kis- és közepes méretű társaságok megengedőbbek. Különösen akkor, ha a munkavállaló valamilyen művészeti vagy divatszakma képviselője. Ettől függetlenül egy-egy állásinterjún nem árt testékszer és egyéb figyelemfelkeltő külső ismertető nélkül „eladni” magunkat, mivel nem biztos, hogy ott szerencsét hoz a tetovált négylevelű lóhere. KD–KI