Szakképzés Praktiker módra

A kereskedői szakma sokat veszített presztízséből, mivel jó néhány nagyáruház átstrukturálta a feladatokat, és az eladókat az értékesítés helyett – költségcsökkentési indokkal – elsősorban árufeltöltési és logisztikai munkára fogják. A gondok azonban már a képzéssel kezdődnek. Manapság nagyon kevés diák szeretne kereskedő lenni. Sokkal inkább jellemző, hogy azok a tanulók jelentkeznek kereskedelmi szakokra, akiket nem vettek fel felsőfokú intézménybe, és nincs pontos elképzelésük a jövőről – mondja Szijjné Kállai Ildikó, a Praktiker személyzeti igazgatója, rámutatva: ezeket a diákokat a középiskolai évek alatt kellene „elkötelezetté” tenni, és megismertetni, megszerettetni velük a szakmát.
Másrészt a kereskedőképzés nem tükrözi a jelenlegi kereskedelmi struktúrát. A nagy áruházláncoknak sokkal több átfogó ismeretű szakemberre lenne szükségük, akiket helyettesítés, szabadságolás esetén több területen is be lehetne vetni. A képzési szakokat, a tananyagot a „szakhatóság” állítja össze, amelynek nemigen van kapcsolata a gazdasági szférával, és nem hallgatják meg az intézmények igényeit és tapasztalatait sem. „Volt olyan iskola, amely – mindenféle bürokratikus, a hatóság által megszabott keretek miatt – nem indíthatta el az általunk kért műszaki eladó szakot, de műkörömépítő szakra beiskolázhat 25 diákot” – hoz egy példát a közelmúltból a személyzeti igazgató, aki szerint a középiskolai diákoknak sokkal több gyakorlatra lenne szükségük, de ezt a tanterv nem teszi lehetővé.
Az új szakképzési struktúrában a diákok többsége az érettségiig – jó esetben – valamilyen nagyon egyszerű „alapozó” tantárgyat tanul az utolsó évben, a szakmával majd az érettségi utáni két évben foglalkoznak. Ez az új rendszer kitolta a munkába állás idejét, anélkül, hogy komolyabb pályaorientációt végezne.
A német rendszer alapjaiban más, mint a magyar, sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyakorlati ismeretek elsajátítására. Az anyavállalatnál nagy hagyománya van a kereskedőgyakornoki képzésnek mind az iskolák, mind a fogadóhelyek részéről. A magyarországi Praktiker ezért szoros kapcsolatot tart fenn a számára fontos szakközép- és szakiskolákkal, nemcsak Budapesten, de valamennyi városban, ahol áruháza működik. A barkácslánc a szakmai tananyagról folyamatosan egyeztet az iskolákkal, és szükség esetén átadja a helyi képzési anyagokat is, amellett, hogy az áruházakban lehetőséget biztosít a gyakorlati oktatásra.
A kereskedőtanulókkal kapcsolatos tapasztalatok azonban meglehetősen vegyesek. Vidéken, ahol sokkal jobban megbecsülik azt a lehetőséget, hogy szakmát tanulhatnak, kimagaslóan jók a tapasztalatok a tanulókkal kapcsolatban. Budapesten azonban más a diákok értékrendje, ezért itt nagyon sok függ a középiskolától, illetve attól is, milyen a tanulók szakma iránti elkötelezettsége. Ez a fővárosban lényegesen alacsonyabb szintű, mint vidéken.

A felvételnél az iskolai végzettségen felül további szempont a már megszerzett tapasztalat egy-egy szakterületen, de az sem kizáró ok, ha valaki abszolút kezdő. Ilyen esetekben fontos a munkához való hozzáállás, a továbbképzésekre való nyitottság, a lojalitás a cég iránt, a megbízhatóság és a terhelhetőség.

A felvételnél az iskolai végzettségen felül további szempont a már megszerzett tapasztalat egy-egy szakterületen, de az sem kizáró ok, ha valaki abszolút kezdő. Ilyen esetekben fontos a munkához való hozzáállás, a továbbképzésekre való nyitottság, a lojalitás a cég iránt, a megbízhatóság és a terhelhetőség. -->