Megtévesztő áruházláncok – Ki mekkora büntetést kapott eddig?

A GVH 2008 októberében indított vizsgálatot a Penny Market ellen. A cég 2008. augusztus 3. és augusztus 31. között a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, 2008. szeptember 1. és október 11. között pedig tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott – állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). 2008. szeptember 1-jén lépett ugyanis hatályba a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény, addig a hasonló ügyekben a versenytörvény előírásai voltak irányadóak.

 A GVH megállapította, több esetben a fogyasztóknak a boltokban többet kellett fizetniük az akciós újságban, a plakátokon vagy a nyomtatott sajtóban meghirdetett akciós áraknál. Egyes üzletek adott esetben önkényesen kezdhették, illetve fejezhették be a meghirdetett akciós árak alkalmazását. Emiatt a kiskereskedelmi vállalkozás 100 millió forint bírságot kapott. A GVH enyhítő körülményt nem talált.

Ez az első alkalom, hogy a Gazdasági Versenyhivatal kettős jogalapon hozta meg döntését. A Penny Markettel kapcsolatos határozat részben már a tisztességtelen piaci magatartásról szóló irányelv átültetését szolgáló törvény rendelkezései alapján született meg. Ugyanakkor – éppen mert még nem vált gyakorlattá ennek alkalmazása – egyelőre nem lehet tudni, hogyan változnak a versenyhivatal döntései az uniós jogszabály átültetése nyomán – mondta el Balogh Virág, a GVH fogyasztóvédelmi irodájának vezetője.

A jogszabály-változástól függetlenül érzékelhető tendencia a nagy-kiskereskedelmi szektorban, hogy a vállalatok nagyobb gondot fordítanak a hasonló problémák kiküszöbölésére, mint korábban, vagyis a verseny szempontjából javul a helyzet. Mint mondta, ebben az esetben a valótlan árfeltüntetés klasszikus esetéről van szó, amelyet a jogszabályok eddig is tiltottak. A szakértő szerint mivel számos termék esetében bizonyosodott be, hogy a cég megtévesztette akciós újságaival a fogyasztókat, a jogsértés jelentős.

A széles elterjedtség és a hosszú időtartam igazolja, hogy nem tekinthető nyomdahibának a tévedés, hanem rendszerszintű szabálytalanságról van szó. Ami az egységes árszabás követelményét illeti, általános előírás nem adható ezzel kapcsolatban, a Hivatal azt vizsgálja, milyen fogyasztói körhöz jut el az akciós újság és ehhez képest mennyire megtévesztő a hirdetés. Ha az akciókat tartalmazó prospektusok központilag és nem regionális alapon készülnek, elvárható, hogy a fogyasztók az adott áruházlánc minden tagja esetében az ott feltüntetett árakat találják a boltokban.

A Penny Market nem ért egyet a döntéssel és azt több ponton kifogásolja. A reklámújságokban és a boltokban található árak közötti eltéréseket a cég kommunikációs osztálya azzal indokolta: a vizsgált időszakban új kasszarendszert vezettek be a vásárlók még magasabb színvonalon történő kiszolgálása érdekében. A rendszer átállítása során nem várt problémák is felmerültek, így előfordult, hogy egyes kivételes esetekben egy adott üzletben az akciós árak beállítása néhány órás késéssel történt csak meg. Mint fogalmaznak, a felmerült problémákat minden esetben a lehető legrövidebb idő alatt elhárítottuk.

Így semmiképpen sem tudnak egyetérteni azzal a megállapítással, hogy a marketing stratégiájukban található hibáról lett volna szó. Mint írják, stratégiájuk egyik legfontosabb eleme, hogy a vásárlók minden esetben a meghirdetett áron jussanak hozzá a termékekhez.

Arra a kérdésre, hogyan készültek fel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló uniós jogszabály bevezetésére, a Penny Market úgy válaszolt: a korábbi vizsgálatok során gyakorlatukban érdemi kifogást nem találtak, sőt egy korábbi határozatában maga a GVH emelte ki, hogy akciótartási gyakorlatuk jó, az árakat megfelelően kezeljük – (összehasonlításul lásd a lenti áblázatot).

Más nagy áruházláncokhoz hasonlóan a Penny Marketet is megbírságolták már korábban. Arra a kérdésre, hogy vajon a bírságok valóban visszatartó erejűek-e, Balogh Virág úgy fogalmazott: a GHV a vonatkozó jogszabályt alkalmazza, amely kimondja, hogy a büntetés maximális összege az adott cég éves nettó árbevételének tíz százaléka. A Versenyhivatal bírságoláskor figyelembe veszi a jogsértés súlyát és azt is, ha ismételt jogsértésről van szó.

Az irodavezető szerint pozitívumnak tekinthető az a tény, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelv hazai jogrendbe építése nem hozott lényegi változást ezen a téren, mert ez azt mutatja, hogy a magyarországi joggyakorlat a korábbiakban is megfelelt a tisztességtelen kereskedelmi irányelv által célul tűzött magas szintű fogyasztóvédelmi szabályozás követelményének.