Mi ingathatja meg az ingatlanadót?

„Elfogadhatatlan az a rendelkezés, miszerint 30 milliós értékhatár alatt nem kell fizetni, a fölött viszont a teljes összeg után” – fogalmazott Bokros Lajos minap egy televíziós műsorban. Az MDF listájáról egyedüliként Brüsszelbe utazó közgazdász azonban nemcsak ezen közkeletű véleménynek adott hangot, hanem hozzátette: amikor a kormányfővel erről beszélt, Bajnai Gordon igazat adott neki, ám kijelentette, az MSZP nem ért egyet azzal, hogy alacsony értékhatárról induljon a fizetési kötelezettség.

Bokros ez irányú kijelentését a Kormányszóvivői Irodánál nem kívánták kommentálni, lapunknak adott válaszukban azonban leszögezték: meggyőződése a jelenlegi kabinetnek, hogy a vagyonadó olyan fontos, szemléletmódbeli újítás a hazai adószisztémában, amelyet az elmúlt évtizedekben egyik kormányzat sem tudott bevezetni. A 30 millió forintos értéket meghaladó ingatlan vagyon megadóztatása szükséges szolidaritási elem, amely a tehetősektől nagyobb hozzájárulást kíván a közteherviselésben.

Lapunk tudomása szerint az ingatlanadóval kapcsolatos jelenlegi terveket a pénzügyi tárcánál sem tartják tökéletesnek, ám ott is úgy vélik: a 2010-től bevezetendő közteher az első lépés lehet a vagyonadózás megerősítése felé. Oszkó Péter pénzügyminiszter lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott: néhány éven belül az ingatlanadó kinőheti a kezdeti „gyermekbetegségeket”, és az egyeztetések során kialakulhat egy a jelenleginél jóval érettebb adóztatási rendszer.

A tárcavezető ugyanakkor tagadta, hogy a 30 millió forintos értékhatár kizárólag az MSZP-frakció nyomására került volna a jogszabálytervezetbe. Emlékeztetett: az azóta megszűnt Reformszövetség – amelyen belül Oszkó Péter felelt az adókkal kapcsolatos javaslatokért – éppen ugyanezt a 30 millió forintos limitet jelölte meg az adókivetés alsó határa gyanánt.

A frakció, a párt és a kormány közösen dolgozta ki az új adóról szóló előterjesztést – árulta el lapunk kérdésére Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője. Hozzátette: a Pénzügyminisztérium eleve úgy készítette elő a tervezetet, hogy az a szocialista képviselők javaslatait is be tudja fogadni. Felvetésünkre, hogy a kormányzati tervek között nem a 30 milliós, hanem alacsonyabb összeghatár szerepelt, Mesterházy azt válaszolta: az új, végleges koncepcióval a kabinet állt elő.

Az SZDSZ azon kifogásával kapcsolatosan, miszerint három, ugyanabban a tulajdonban lévő 25 milliós ingatlan esetében nem kellene fizetni, Mesterházy úgy nyilatkozott: az MSZP arra kérte a kormányt, ezt küszöbölje ki. A tárcától viszont azt a választ kapták, jelenleg nincs olyan nyilvántartás, amelynek alapján kiderül, ki az ingatlanok tulajdonosa. A kormány ígérete szerint az összevont nyilvántartás feltételeit 2011-ig teremtik meg - olvasható a Világgazdaság mai számában.

Az adatbázis hiánya mutatkozik meg abban is, hogy az Otthon Centrum (OC) tegnap közzétett, a fővárost felölelő felmérése szerint a törvényben szereplő, az adott területre vonatkozó átlagár sokszor köszönő viszonyban sincs a valós piaci árral.