A logisztikai kiszervezés piaca

A logisztikai feladatok kiszervezettségének a foka Magyarországon megfelel a nemzetközi átlagnak, az elmúlt öt évben az outsourcingpiac konszolidálódott és jelentősen koncentrálódott. A kialakult kínálati piacon ma már nem az ár, hanem a minőség a legfőbb szempont – derül ki a KPMG felméréséből. A kiszervezést végzők háromnegyede elégedett az eredményekkel, és bár a logisztikai outsourcing tartós tendenciának tűnik, a piac mára egyensúlyba került, s további kiszervezési hullámra nem lehet számítani.

A tanácsadó cég a 2003-ban végzett kutatását frissítve arra a megállapításra jutott, hogy mára hazánkban a legtöbb cég működésében megtörtént a paradigmaváltás: a tevékenységükhöz szükséges logisztikai szolgáltatásokat már a piacról veszik meg, és nem házon belül oldják meg. Ezért a piac további jelentős bővülésére nem lehet számítani, csak olyan mértékben, ahogy a kiszervezést végrehajtó cégek növekednek.

A 2000-es évek első felét kemény piaci és árverseny jellemezte: az ár mint elsődleges kiválasztási szempont negatívan érintette a minőségi szolgáltatókat, és sok esetben tisztességtelen piaci küzdelemre kényszerítette a logisztikai cégek egy részét – hangsúlyozza Teleki Károly, a KPMG felmérésének a vezetője. Ugyanakkor meghatározó piaci szereplők csődje és bizonyos olcsó szolgáltatók ingadozó szolgáltatási szintje arra sarkallta a megbízókat, hogy felülvizsgálják álláspontjukat, és napjainkban a kiválasztás fő szempontja a minőség lett.

Ma a kiszervezést végzők 57 százaléka véli úgy, hogy sok logisztikai vállalkozás kínál magas színvonalú szolgáltatásokat, azaz a kínálati verseny már létezik – 2003-ban csak 38 százalékuk vélekedett így. Az elmúlt években jelentősen nőtt a logisztikai outsourcing stratégiai fontosságának a megítélése is: a 2003-as 18 százalékkal szemben ma a kiszervezést végrehajtók 38 százaléka mondja azt, hogy üzleti céljait nem lehet az outsourcing nélkül megvalósítani.

Bár az együttműködések 41 százaléka jelenleg Magyarországra korlátozódik, ez az arány folyamatosan csökken (2003-ban még 66 százalék volt, és a megbízók várakozása szerint három év távlatában 33-ra esik vissza), azaz ezzel egyidejűleg nő a nemzetközi együttműködések aránya.

Az előző vizsgálat idején a cégek harmadának volt egy logisztikai outsourcingpartnere, ma 13-13 százalék logisztikai feladatait egy vagy kettő partner látja el, azaz nő azon vállalatok aránya, amelyek több logisztikai szolgáltató céggel dolgoznak együtt. Jellemző az is, hogy emelkedik a határozott idejű megállapodások aránya (2003 óta 50 százalékról 58-ra), ezzel egyidejűleg folyamatosan rövidül a szerződések futamideje (a vizsgált időszakban 3,4 évről 2,4-re). A szerződések 81 százaléka ma már tartalmaz úgynevezett „szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást” (SLA = Service Level Agreement) is.

A kiszervezést végzők a legnagyobb kockázatnak a logisztikai szolgáltató nem megfelelő teljesítését és az ebből fakadó károkat (például kilistázás, kötbérek, piacvesztés) tekintik. Második és harmadik helyen szerepel a szolgáltató esetleges csődje és a lopások.

A kiszervezést végzők háromnegyede elégedett az outsourcing nyújtotta eredményekkel. A legfontosabb stratégiai és logisztikai célok, valamint a logisztikai szolgáltatókkal szembeni elvárások 80 százalék feletti mértékben teljesültek. Az outsourcing révén a vállalatok 55 százaléka ért el költségcsökkentést (ennek átlagos értéke 12,2 százalék volt), és mindössze tíz százalékuknál növekedtek a költségek (a többi válaszadó nem tudta vagy nem mérte ezt). Átlagosan 9–13 százalékos javulást mértek a minőségi mutatók, például az „időben pontos szállítások aránya” és a „rendelésteljesítési ráta” esetében is, és a megbízók 55 százaléka szerint az outsourcing után csökkent a „menedzsmentráfordítási idő”.

Az outsourcingpartnerrel szembeni elvárások tekintetében a megbízók igen következetesek, a 2003-as felmérés során is ugyanaz a hét szempont szerepelt a lista elején, mint az idén, a sorrendben és a pontértékben is csak minimális eltérés volt. A szolgáltató kiválasztásánál a vállalatok átlag öt logisztikai cégtől kértek ajánlatot (a válaszok többnyire 3–10 között szórtak). Hat éve az átlagos érték még hét volt. A csökkenés oka a logisztikai szolgáltatások piacán megindult koncentráció, amelynek következtében lecsökkent a potenciális partnerként szóba jöhető vállalatok száma.

Arra a kérdésre, hogy „mely tényezők miatt döntött jelenlegi outsourcingpartnere mellett”, a megbízók az „ajánlott kiszolgálási színvonal” (72 százalék), a „kedvező ár/érték arány” (56) és az „alacsony költség/kedvező ár” (56) kategóriát jelölték meg a legnagyobb számban. Ez az előző felméréshez képest érdemi elmozdulást jelent a minőség irányába, akkor ugyanis az alacsony ár volt az elsődleges szempont.

A trendfordulás oka, hogy az elmúlt évek erős árversenye miatt a logisztikai piacon igen nyomottak voltak az árak, és néhány piaci ár alatt vállaló logisztikai szolgáltatónál komoly működési problémák adódtak (például rossz teljesítés, gyenge és motiválatlan emberanyag, lopások, csődök). Ezek jelentős üzleti kockázatot és sok esetben kézzelfogható veszteséget jelentettek a megbízók számára, ez adott esetben az alacsonyabb árból fakadó költségelőnyt is felülmúlta. Emiatt a megbízók egyre inkább a tartósan jó szolgáltatást nyújtó logisztikai cégek felé fordulnak, és a korábbi jó munkakapcsolatok a kockázatok csökkentése érdekében felértékelődnek.

Az idei felmérésben a logisztikai szolgáltatók válaszai jobban közelítették a megbízók kiválasztási szempontjait, mint 2003-ban. Ugyanakkor két olyan szempont van, ahol jelentős eltérés van a megbízók és a szolgáltatók válaszai között. Az egyik az említett „alacsony költség/kedvező ár”, a másik a „jó hírnév és referenciák”, amelyet a megbízók hét helylyel soroltak hátrébb, mint a logisztikai cégek.

A 2009-es adatokat a 2003-as felmérés eredményeivel összevetve jól érzékelhető, hogy a vállalkozások az elmúlt években a legnagyobb mértékben a fuvarozási és szállítmányozási tevékenységeiket vitték részben vagy egészben házon kívülre. Ennek egyik formájaként számos cég létrehozta szállítási vállalatát (a különböző Trans és Sped kft.-ket), vagy egyszerűen leépítette belső fuvarozási részlegét, és az amúgy is túlkapacitásos fuvarpiacról vette igénybe a szolgáltatásokat.

A folyamatot erősítette, hogy a liberalizált fuvarpiacon igen jelentős árverseny alakult ki, amelyet a szlovák, lengyel, ukrán – sokszor csak félig legálisan – működő – fuvarozók megjelenése a magyar piacokon tovább fokozott. A raktározás, vámügyintézés és belföldi disztribúció kihelyezése tekintetében nem volt jelentős változás az elmúlt években, ezen tevékenységek kiszervezettsége már 2003-ban is nagy arányú, 55–65 százalékos volt. Az elmúlt hat évben sem történt előrelépés abban a tekintetben, hogy a cégek a logisztikai tervezési és ellátásilánc-menedzsmenti funkciókat outsourcingszolgáltatásként vegyék igénybe.

Az egyes logisztikai tevékenységek kiszervezettségének arányát összehasonlítva Magyarországon és nemzetközi szinten megállapítható, hogy az elmúlt hat évben az outsourcing tekintetében elértük a világtenden-

ciának megfelelő mutatókat. VG

a logisztikai outsourcing céljai,

a logisztikai szolgáltató kiválasztásának szempontjai,

az outsourcing megvalósításának nehézségei, buktatói,

a kritikus sikertényezők,

az outsourcing által realizálható előnyök.

a logisztikai outsourcing céljai,

a logisztikai szolgáltató kiválasztásának szempontjai,

az outsourcing megvalósításának nehézségei, buktatói,

a kritikus sikertényezők,

az outsourcing által realizálható előnyök.-->