Aki magyar földet akar venni, pokolra kell annak menni?

Többpárti képviselői indítvány nyomán elfogadott törvénymódosítással hétfőn sikerült a külföldiek termőföldszerzéséhez vezető újabb kiskaput bezárni - mondta Roszik Péter, a Győr-Moson-Sopron megyei agrárkamara elnöke. Eddig ugyanis elég volt, ha az adóhatóság kiadott egy igazolást arról, hogy a külföldi gazda három éve Magyarországon mezőgazdasági tevékenységet folytat, s adóalanyként kapcsolatban áll a hatósággal. Ennek birtokában hozzákezdhetett a magyar termőföld megvásárlásához. A jövőben ez az igazolás már kevés, mert szükség lesz az agrárszakhatóság támogató környezettanulmányára is – írja a Népszabadság.

A szomszéd ország agrárkamarájától kapott információra alapozva az elnök azt állította, hogy Magyarországon legalább 700 ezer hektárt művelnek osztrák gazdák, és rajtuk kívül vannak itt németek és hollandok is. A külföldiek által használt földterület nagysága összességében közelít az egymillió hektárhoz.

A hazai szabályok szerint sem magyar, sem külföldi társas vállalkozás nem szerezhet termőföldtulajdont. Külföldi magánszemélyre pedig csak akkor vonatkozik a magyar gazdákkal azonos elbírálás, vagyis akkor vásárolhat, legfeljebb 300 hektár termőföldet, ha legalább három éve hivatásszerű mezőgazdálkodást folytat Magyarországon. Feltétel az is, hogy állandó lakosként itt éljen.

A külföldi földművesek többsége nem törvénytelenül gazdálkodik nálunk. Általában társas formában, bérelt területen folyik a termelés. Vannak, akik a terményt hazaszállítják, mások Magyarországon értékesítik. Az uniós támogatási szabályok miatt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban regisztráltatták magukat, és a vállalkozás rendszerint fizet adót.

Roszik Péter elmondta, hogy sokan valamilyen opcionális, elővásárlási lehetőséget biztosító szerződéssel - amelyet a köznyelv zsebszerződésnek ismer - már jogot szereztek a most még bérleményként művelt föld tulajdonjogának megszerzésére, ha majd 2011 után lejár a külföldiek tulajdonszerzését egyelőre tiltó moratórium.