Vonalkód a logisztikában

A Citizen Systems elemzése szerint Nyugat-Európához képest régiónkban kisebb mértékben használnak vonalkód-technológiát a logisztika, a gyó-gyászat, az automatizálás és a kereskedelem területén, miközben az EU-ban előállított termékek nyomonkövethetőségének igénye is a technológia szélesebb körű elterjedését vetíti előre. Ezért az Európában a vonalkódnyomtatóiról is ismert vállalat a válság ellenére fokozza jelenlétét a régióban. Magyarország, Románia, Szlovákia, Csehország és Bulgária mellett Oroszország is ígéretes terep költségcsökkentő alkalmazásaik számára. A vonalkód-technológia a logisztikában termékcsoport- és egyedi termékazonosításra egyaránt hatékonyan alkalmazható. Előnye az alacsony előállítási (üzemeltetési) költségek mellett a széles körű, szabvány szerinti alkalmazása, többméteres (maximum 12-15) olvasási távolsága, illetve a szinte kivétel nélküli hibamentes olvasása. A vonalkódba építhető adatok (gyártási idő, sarzs/LOT szám, az árumozgással, -nyilvántartással kapcsolatos további információk) jól felépített informatikai rendszerben, adatbázisokban tárolhatók és nyomon követhetők. Ráadásul a szükséges eszközberuházás gyorsan, akár egy-két éven belül megtérül. Alapvetően ezekkel az előnyökkel magyarázható gyors elterjedése nem csupán a logisztikában, de a kiskereskedelemben, a vendéglátásban, a kórházakban, a tömegközlekedésben és az irodákban is. Független piackutatók adatai és a Citizen Systems Europe saját kutatási eredményei szerint a vonalkódnyomtatók piaca jelentős eltéréseket mutat régiónként. A teljes lakossághoz viszonyított forgalmi adatok (az egy főre jutó vonalkódnyomtató-értékesítésből számított piaci potenciál) alapján az Egyesült Államokban közel tízszer elterjedtebb a vonalkód-technológia, mint Magyarországon, de az európai átlagtól is messze elmarad a magyar piac. Nagy-Britanniában vagy Németországban például hatszor, a Benelux államokban nyolcszor, de Svájcban is közel négyszer elterjedtebbek a vonalkódnyomtató készülékek. A régióban hazánk Csehországra hasonlít leginkább ebben a tekintetben, azonban itt is közel 40 százalékos lemaradás tapasztalható. Csak a logisztikai szegmenst nézve (erre már az előbbi kutatási adatok nem vonatkoznak) a tapasztalatok alapján a Magyarországon is jelen lévő multinacionális logisztikai vállalatok szállítmányozási folyamataikban többnyire mindenhol alkalmaznak vonalkódtechnikát, és rendszerint ezt beszállítóiktól is megkövetelik. Sok esetben ez ma már az RFID-technológiával párhuzamosan történik, azonban a tapasztalatok szerint a kétféle technológia inkább kiegészítő, mintsem helyettesítő viszonyban áll egymással eltérő tulajdonságaik miatt. Más a helyzet ugyanakkor a közel harmincezer hazai tulajdonú egyéni vagy társas logisztikai vállalkozás, illetve futárcég és csomagküldő szolgáltató esetében, ahol sok esetben még mindig nem alkalmaznak semmilyen automatikus nyomonkövetési rendszert, lehetőséget adva az emberi hibákra és a nem túl hatékony működésre. Ezeken a területeken hazánkban jelentős még a növekedési potenciál, főként a nyugat-európai piacokhoz képest. MK