Sovány, de ünnepi forgalom

Az év végi ünnepeknek köszönhetően kis lendületet kapott az élelmiszerek kiskereskedelme – mondta el lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Az OKSZ becslése szerint a karácsonyi-szilveszteri szezonban élelmiszerekből várhatóan 330-335 milliárd forintnyi fogy majd, szemben a tavaly decemberi 354 milliárd forinttal.

Ez az adat – mint Vámos György elmondta – az öt évvel ezelőtti szintnek felel meg. (Az iparcikkek esetében kedvező esetben 300 milliárdos forgalommal számolnak a tavalyi 335 milliárdhoz képest.) Az október-novemberi forgalomhoz képest a decemberi forgalomban tapasztalható kiugrás az idén is meglesz, ám Vámos György úgy látja, ez kisebb lesz az élelmiszer és iparcikk kiskereskedelemben korábban mért 150 milliárdos szintnél.

Hozzá kell tenni azonban, van honnan növekedni, hiszen az elmúlt hónapokban éves szinten 5-6 százalékos visszaesés volt tapasztalható. A Központi Statisztikai Hivatal tegnap kiadott, az októberi forgalomról szóló adatai az élelmiszer-kiskereskedelemben 5,5 százalékos csökkenést mutatnak az előző évhez képest. Ez elmarad a nem az egyéb cikkeknél tapasztalt 12,3 százalékos mínusztól, ám azt Vámos György is kiemeli, a csökkenés nem újkeletű, már 2006 óta tapasztalható.

Az OKSZ főtitkárához hasonlóan a Nielsen piackutató igazgatója is aggasztónak látja az élelmiszer-kereskedelem folyamatait. „Az alapvető élelmiszerek forgalmára kevéssé hatott a válság, ám távolról sem hagyta érintetlenül. Különösen a harmadik negyedévre volt jellemző a kereslet csökkenése” – mondta a Világgazdaságnak Szalókyné Tóth Judit. A Nielsen adatai szerint az év első három hónapjában még 0,4 százalékos mennyiségi visszaesés október végére már 2,9 százalékos volt. „Ez nem annyira a pénzügyi válság, mint a már korábban is tapasztalt reálbércsökkenés következménye” – véli a Nielsen igazgatója.

A mennyiségi csökkenés – amely értékben 3,1 százalékos forgalomnövekedéssel járt együtt az élelmiszer és háztartási vegyiáru termékcsoportban – azonban nem egyformán érintette az egyes termékeket: míg például sörből, szénsavas üdítőitalból, cukorkából, csokoládéból vagy gyümölcslevekből átlagosan 3-4 százalékos volt, a gasztronómiai kategóriákban akár 15 százalékot is elért.

Vannak olyan kategóriák, ahol nem csökkent az eladott mennyiség, ám a termékszerkezetben nagyobb hányadot képviselnek a saját márkás termékek. Ilyen az ásványvíz, amely mind mennyiségben, mind értékben növekedést tudott produkálni a 2008. november-2009. október közötti időszakban. Egyes feldolgozott élelmiszerek – jellemzően tejtermékek és húskészítmények – esetében stagnáló vagy növekvő árak mellett is meg tudták őrizni piaci pozíciójukat. „Sőt, a szénsavas üdítők, a gyümölcslé és a húskészítmények esetében a piacvezető márka növelni is tudta piaci részesedését” – emelte ki Szalókyné Tóth Judit.

Egyes termékek – például a karácsonyi-szilveszteri szezonban kiugró forgalmat produkáló pezsgő vagy virsli – esetében a növekvő szezonális forgalom az átlagár csökkenésével jár együtt. Erre magyarázat, hogy a márkahű fogyasztók is kivárják az akciókat (minden ötödik közülük még boltot is vált az olcsóbb árért), vagy nagyobb tételben, esetleg más csatornákon (például diszkontüzletben) szerzik be a termékeket, ám ennél is jellemzőbb a kereskedelmi márkás élelmiszerek térnyerése.
Ez is része annak, hogy a vásárlók többsége optimalizálni próbálja fogyasztását, így például előtérbe kerülnek a hipermarketek és a szaporodó diszkontok.

„Nincs két egyforma vásárló” – véli Vámos György, azt azonban ő is hozzátette, különböző mértékben ugyan, de az olcsóbb helyek és olcsóbb termékek népszerűsége megnőtt az elmúlt időszakban, többnyire a középkategóriás élelmiszerek rovására.

A márciusi pánikhangulat ugyan elmúlt, az év második felére valamelyest nőtt a fogyasztók bizalma, de alacsony szinten stabilizálódott, a márciusi 37 pont után novemberre is csak 46 pontot ért el a kétszázas skálán – derül ki a Nielsen felméréséből. A kutatást vezető Salát Janka azonban hozzáteszi: a fogyasztói bizalom növekedésére egyelőre nem sok jel utal.

„Az index egyik összetevőjét ugyanis – a hazai munkalehetőségek egy éven belüli alakulását – a megkérdezettek 92 százaléka látja rossznak, vagy nem túl jónak a legutóbbi, novemberi felmérésünk során. Másik összetevőjét – a személyes anyagi helyzet alakulását – az emberek 85 százaléka ítéli kedvezőtlennek. A harmadikat pedig, – a jelenlegi időszak vásárlásra való alkalmasságát – a válaszadók szintén 85 százaléka negatívnak ítéli meg.”

„Az első félév pokoli nehéz lesz – prognosztizált lapunk kérdésére Vámos György –, abban tudunk reménykedni, hogy az idei szintet tudja tartani a kiskereskedelem. A második félévben már lehetnek kedvező gazdasági változások, amelyek kisebb mértékű élénkülést hoznak ebben a szektorban is” – tette hozzá.