Sovány, de ünnepi forgalom

Az év végi ünnepeknek köszönhetően egy kis lendületet kapott az élelmiszerek kiskereskedelme – mondta lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Az OKSZ becslése szerint a karácsonyi–szilveszteri szezonban élelmiszerekből várhatóan 330-335 milliárd forintnyi fogy, szemben a tavaly decemberi 354 milliárddal. Ez az adat – mint Vámos György elmondta – az öt évvel ezelőtti szintnek felel meg. (Az iparcikkek esetében kedvező esetben 300 milliárdos forgalommal számolnak a tavalyi 335 milliárdhoz képest.) Az október–novemberi adatokhoz viszonyítva decemberben az idén is megugrik a forgalom, ám Vámos György úgy látja, ez kisebb lesz az élelmiszer- és iparcikk-kiskereskedelemben korábban mért 150 milliárdos szintnél.

Hozzá kell tenni azonban, van honnan növekedni, hiszen az elmúlt hónapokban éves szinten 5-6 százalékos visszaesés volt tapasztalható. A Központi Statisztikai Hivatal tegnap kiadott, az októberi forgalomról szóló adatai az élelmiszer-kiskereskedelemben 5,5 százalékos csökkenést mutatnak az előző évhez képest. Ez elmarad az egyéb cikkeknél tapasztalt 12,3 százalékos mínusztól. Vámos György szerint a csökkenés nem új keletű, már 2006 óta tapasztalható.

Az OKSZ főtitkárához hasonlóan a Nielsen piackutató igazgatója is aggasztónak látja az élelmiszer-kereskedelem folyamatait. „Az alapvető élelmiszerek forgalmára kevéssé hatott a válság, ám távolról sem hagyta érintetlenül. Különösen a harmadik negyedévre volt jellemző a kereslet csökkenése” – mondta a Világgazdaságnak Szalókyné Tóth Judit. A Nielsen adatai szerint az év első három hónapjában még 0,4 százalékos mennyiségi viszszaesés október végére már 2,9 százalékos volt. „Ez nem annyira a pénzügyi válság, mint a már korábban is tapasztalt reálbércsökkenés következménye” – véli a Nielsen igazgatója.

A mennyiségi csökkenés – amely értékben 3,1 százalékos forgalomnövekedéssel járt együtt az élelmiszer és háztartási vegyi áru termékcsoportban – azonban nem egyformán érintette az egyes termékeket: míg például a söröknél, a szénsavas üdítőitaloknál vagy a gyümölcsleveknél átlagosan 3-4 százalékos volt, a gasztronómiai kategóriákban akár a 15 százalékot is elérte. Vannak olyan kategóriák, ahol nem csökkent az eladott mennyiség, ám a termékszerkezetben megnőtt a saját márkás cikkek aránya. Ilyen az ásványvíz, amely mind mennyiségben, mind értékben növekedést tudott produkálni a 2008. november–2009. október közötti időszakban. Egyes feldolgozott élelmiszerek – jellemzően tejtermékek és húskészítmények – esetében stagnáló vagy növekvő árak mellett is meg tudták őrizni a piaci pozíciót. „Sőt, a szénsavas üdítők, a gyümölcslevek és a húskészítmények esetében a piacvezető márka növelni is tudta piaci részesedését” – emelte ki Szalókyné Tóth Judit.

A márkahű fogyasztók is kivárják az akciókat, vagy nagyobb tételben, esetleg más csatornákon (például diszkontüzletben) szerzik be a termékeket.

A márkahű fogyasztók is kivárják az akciókat, vagy nagyobb tételben, esetleg más csatornákon (például diszkontüzletben) szerzik be a termékeket.-->