BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jelentős gázmezőt találtak a Dunantúlon

A második, mélyebb fúrás nyomán gáz tört föl, a három-négy méteres láng napokon át égett.

Próbafúrásokkal igyekeznek behatárolni az utóbbi 30 év legnagyobb dunántúli szénhidrogénkincsét. 2007 óta kutat itt a Mol és a horvátországi olajipari vállalat (INA). 2008 nyarán beszállt a keresésbe a Magyar Horizont Energia Kft., a második legnagyobb hazai kőolaj- és földgázkutató társaság is, legutóbb Istvándiban végeztek próbafúrásokat a cég szakemberei. Itt is sikerrel jártak, a Barcshoz közeli falu lehet a következő reményteli gázlelőhely - írta a sonline.hu.

– Hatalmas dübörgést hallottunk, a feltörő gáz hangját. A kutatók és a tűzoltók minden óvintézkedést megtettek, hogy közbelépjenek egy esetleges gázkitörésnél – mondta Bencsik János polgármester. – A második, mélyebb fúrás nyomán gáz tört föl, a három-négy méteres láng napokon át égett. Őrzik a területet, s a szakemberek úgy tájékozattak bennünket, hogy két-három hónap kell az eredmény kiértékelésére. Azt mondták: biztosak a folytatásban. Próbafúrást végeztek a szomszédos Kisdobsza határában is, ott azonban nem jártak sikerrel.

A Babócsa és Komlósd között fekvő gázmező volt – évtizedekkel ezelőtt – az egyik első nagy találata a kutatóknak a Dráva mentén, majd ezt követte a Barcs–Stari Gradac közti földgázmező feltárása, amelyet már a horvát olajtársasággal közösen vont művelésbe a Mol. Míg az utóbbin – körülbelül háromezer méter mélyen – jó minőségű gázt találtak, addig a magasabb talajrétegekben lévő babócsai mező jóval gyengébb minőségű nyersanyagot ad. A babócsai gázmezőnek már tíz éve a kimerülését jósolták, azonban időközben annyira megdrágult a gáz, hogy még további 7-8 évig megéri majd onnét kitermelni.

A Sellyéhez közeli Zalátánál a Mol és az INA sikeres határ menti együttműködési programja új földgázmező felfedezéséhez vezetett. Szakembereik sikeres kutatófúrást hajtottak végre 2007-ben; a több mint háromezer méter mélyen lévő három rétegből kettő már bizonyítottan termel gázt. A zalátai rétegek közül a mélyebben fekvő, alsó rétegből napi hatvankétezer köbméter gázt termeltek a felszínre, kevés kondenzátum kíséretében. A középső szakasz vizsgálata pedig napi 337 ezer köbméter gázt eredményezett, ami hazai viszonylatban jelentős mennyiségnek számít.

A cikk itt folytatódik!

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.