Kinek árt a házi pálinka?

A pálinka is kampánytémává vált az idei választások előtt. A nem csupán hungarikumnak, de az elmúlt évek sikertermékének számító italt Orbán Viktor Fidesz-elnök dobta be a választói köztudatba, amikor vidéki kampánykörútja egyik állomásán közölte: ha pártja kormányra kerül, „egy bizonyos mennyiségig” engedélyezi a házi pálinkafőzést.

Az ország gazdasági állapotát elnézve leginkább a kampány színes színfoltjának tűnhetett a kijelentés, ám mégsem hagyta szó nélkül az MSZP. Kökény Mihály, a kormánypárt egészségpolitikusa egyenesen népegészségügyi gondokat vizionált, hozzátéve, „a fiatal hölgyek körében újra terjed a hétvégi iszákosság”.

Hungarikumok: világhír, de csak itthon - 2010. 02. 05.

Lehet, hogy az úgymond ellenőrizetlen pálinka nem is hozna általános egészségromlást, ám ha kikerülne a szigorú állami ellenőrzés alól a főzés, az komoly veszteséget idézhetne elő az államkincstárnak. Erre világított rá a Békési Pálinka Zrt. vezérigazgatója is. Békési Zoltán szerint ha a szigorú jövedéki szabályok nem lazulnának, akár támogatható is lehet az ötlet.

Ez a prémium szegmens növekvő népszerűségével magyarázható. Az egy literre jutó forgalommal súlyozott fogyasztói átlagár 2 705-ről 2 945 forintra emelkedett, egyik évről a másikra. Ez 9 százalékot jelent.

A kereskedelmi márkák részaránya értékben változatlanul 13 százalék volt, mennyiségben viszont 18-ról 20 százalékra változott.

Tény, hogy a pálinka hazánkban a XIX. század közepe óta adózott termék, és főzését állami monopóliumhoz, vagy legalábbis szigorú engedélyeztetéshez kötik. A házi pálinkafőzést 1924-ben tiltották be, hivatalosan jelenleg az ország hétszáz bérfőzdéjének valamelyikében lehet párlatot készíttetni a cefréből, míg a kereskedelmi forgalomba szánt párlatok nagyjából ötven főzdéből kerülnek ki. Ha ötvenfokos pálinkát veszünk alapul, a bérfőzésben magánszemélyeknek a január elsejei, 10 százalékos emelés után ötven literig 690 forint jövedéki adót kell megfizetni, efölött pedig – bár forgalmazása tiltott, mégis kereskedelmi mennyiségnek minősül – ennek dupláját. (Már a kedvezményes tétel is az önköltség majdnem kétharmadát teszi ki.) Nem uniós elvárásról van szó: a bérfőzés magyar sajátosság.

Naivitás lenne azt gondolni, a bérfőzésben készült párlatok nem kerülnek kereskedelmi forgalomba. Szakértők az „átszivárgott” mennyiség arányát húsz százalékra teszik.

Azt persze senki nem gondolja, hogy a higiéniai, tűzvédelmi és adózási szempontból is rendkívüli szigorral ellenőrzött helyeken kívül senki nem készít pálinkát. Erre utalnak a vámosok adatai is: tavaly 130 illegális főzdét vagy berendezést buktattak le. Ezek egyike, egy simontornyai zugfőzde november közepén fel is robbant lepárlás közben.

A bérfőzdék számának stagnálása ellenére – vagy talán éppen a tisztulásnak köszönhetően – tavaly jelentősen nőtt a beszedett jövedéki adó. A bérfőzésből származó pálinka mennyisége tavaly majdnem elérte az hatmillió hektoliterfokot (ez 12 millió liter 50 fokos pálinkának felel meg), a kereskedelmi főzésben nagyjából másfél millió készült. A bérfőzésből több mint nyolcmilliárd forintnyi bevétele származott a költségvetésnek, míg egy évvel korábban a VPOP adatai szerint ez 5,72 milliárd forint volt.

A növekedés jóval nagyobb növekedésre utal, mint amennyit a tavaly július elsejei, 6 százalékos adóemelés magyarázna. Kétségtelen: a pálinka egyre népszerűbb termékké válik Magyarországon. Mint azt Oroszné Prekop Erzsébet, a Miskolci Likőrgyár Zrt. vezérigazgatója, egyben a tavaly tavasszal megalakult Pálinka Nemzeti Tanács elnöke lapunknak elmondta: az ital különösen a fiatalok körében vált népszerűvé.  Ám nem feltétlenül az MSZP által emlegetett diszkóitalra kell gondolni: az elmúlt években valódi értéket – árában is – képviselő prémiumtermékké nőtte ki magát.

A Fidesz-javaslat ellen tiltakozó szakmabeliek éppen ezt az eredményt látják veszélyben. Mint Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend elnöke nyilatkozta: elképzelhetetlen, hogy például a pálinkához hasonló uniós eredetvédelemmel rendelkező pármai sonkát ne szigorú ellenőrzés mellett állítsák elő.

A minőségi ugrást szakértők és maguk a főzők is a 2002-es pálinkatörvény pozitív hozadékának tudják be. A jelenlegi változatában 2008 végén elfogadott rendelkezés szerint a pálinkát kizárólag Magyarországon termett gyümölcsből vagy hazai szőlő törkölyéből lehet előállítani, kizárólag Magyarországon. További előírás, hogy a cefrén vagy a törkölyön kívül csak vizet tartalmazhat – tehát sem aroma, sem cukor vagy méz nem kerülhet bele. Ez utóbbi italokat a piackutatók „pálinka jellegűnek” nevezik.

Ez áldás, de egyben átok is, hiszen igencsak véges mennyiségben állítható elő az ital, ráadásul kis túlzással ahány főzet készül belőle, az annyiféle lesz. Prekop Erzsébet szerint az is hozzájárul a növekvő népszerűséghez, hogy a törvényben meghatározott minimális 37,5-ös alkoholfokot ma már alig haladják meg a korábban igencsak erősnek számító, többnyire ötven fokosnál erősebb italok.

Nem mellékes azonban az uniós csatlakozási tárgyalások idején kialkudott védettség sem. A „pálinka” elnevezést ennek értelmében csakis hazánkban, illetve négy ausztriai tartományban készült párlatra lehessen alkalmazni.

Talán a hazainál jóval engedékenyebb ausztriai szabályozás lebegett Orbán Viktor szeme előtt, amikor az otthoni főzés engedélyezését vetette föl. Nyugati szomszédunknál léteznek házi vagy kis főzdék is. Ezekben évente 200 hektoliterfok állítható elő, az első harminc litert adómentesen, majd kedvezményes, a száz hektoliterfok fölötti részt pedig a normál kulcsú jövedéki adó terheli a párlatot. A kész pálinka pedig nem csak saját használatra készülhet, de bizonyos feltételek között – végfogyasztóknak vagy a vendéglátásban – értékesíthető is. Ilyen üzemekből több tízezer található Ausztriában – miközben bérfőzés ott nem létezik.

Ez a prémium szegmens növekvő népszerűségével magyarázható. Az egy literre jutó forgalommal súlyozott fogyasztói átlagár 2 705-ről 2 945 forintra emelkedett, egyik évről a másikra. Ez 9 százalékot jelent.

A kereskedelmi márkák részaránya értékben változatlanul 13 százalék volt, mennyiségben viszont 18-ról 20 százalékra változott. Külső segítséggel Éppen egy éve került a sajátos zárjegy az első pálinkára. A pirosas színű jövedéki zártól azt remélik, hogy újabb megkülönböztető jelzés a hungarikum számára, ezáltal sajátos marketingeszköz.

A pálinka közösségi marketingjére a Pálinka évének nyilvánított 2009-ben 100 millió forintot költöttek, idén várhatóan ennek a felére csökken a felhasználható összeg. -->