Gyógyszerbiznisz: Előbújt a zsákból a liberalizációs krampusz

Az egy foglalkoztatottra jutó adózott eredmény 406 ezer forintra csökkent 2008-ra, míg 2006-ban még megközelítette az 1,8 millió forintot. Mindez azonban csak látszólag a liberalizáció következménye, mivel sorra jelentek meg olyan változások a gyógyszer finanszírozásban, amelyek csökkentették a patikai árrést.

A statisztikák azt mutatják, hogy 2006. december 31. után 618 gyógyszertár létesült. A lakosság gyógyszertárhoz való hozzájutása elsősorban a nagyvárosokban lett egyszerűbb, míg a kistelepüléseké lényegében nem változott. Az új gyógyszertárak leginkább forgalmas helyeken létesültek.

A minőségi gyógyszertári szolgáltatás biztosításának fontos feltétele az elegendő létszámú és megfelelő képesítéssel bíró szakszemélyzet. 2007 és 2009 között a gyógyszertárak száma átlagosan 19 százalékkal, míg a gyógyszerészek száma csak 15 százalékkal, az asszisztensek száma azonban közel harmadával nőtt.

A gyógyszertári vállalkozások közel 26 százaléka veszteséges, a veszteség összértéke meghaladja a 6 milliárd forintot. A patikai árrés-százalék 2006 óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor 2004 óta nem volt az árrés mértékét érintő változás. Az árrés bevételek csökkenése következtében nőnek a gyógyszertárak készletezési problémái.

A felmérésben résztvevők a szerint, hogy lakóhelyük vagy munkahelyük környékén nőtt a patikák száma nagyobb arányban voltak elégedettek a gyógyszertári szolgáltatásokkal, mint azok, akik szerint nem változott, vagy éppen csökkent a patikák száma.

A patikusok felkészültsége leginkább megyei szinten eltérő, a településtípus nem meghatározó eleme a kapcsolatoknak. A lakosság 34,6 százaléka szerint jelentősen javult, 26,1 százaléka szerint javult a patikusok felkészültsége, míg 36,2 százalékuk nem érzékelt változást. Mindössze 3,1 százalék vélte, úgy hogy romlott a helyzet a korábbiakhoz képest.

A szabad patika-alapítás következtében 2007-hez képest az interjúalanyok becslése szerint jelenleg összességében 400-500-zal több gyógyszertár működik. Mindemellett éppen a törvény következményeként a piac mérete csökkent, s a patikai árréstömeg azonban még 2009-ben sem haladta meg a 2006-os szintet.

Az interjúalanyok többségének véleménye szerint a gyógyszerellátás összességében nem javult a liberalizáció következtében. Véleményük szerint elsősorban ott nyíltak új patikák, ahol már korábban is voltak, ahol sürgető igény lett volna rá (pl. a kistelepüléseken), ott jellemzően nem létsültek.

Azáltal, hogy csökkent a fedezet és növekedtek a gyógyszertárak költségei, a korábban jól működő gyógyszertárak sokasága vált veszteségessé, vagy fizetésképtelenné. A nagykereskedelmi szektornak összességében körül-belül 10 milliárd forint kinnlevőség állománya van a gyógyszertáraknál, illetve a kórházaknál.

A nagykereskedők számára nőtt a logisztikai teher is, hiszen valamivel kevesebb gyógyszert 2000 helyett 2400 patikába illetve további néhány száz patikán kívüli üzletbe is el kellett juttatni. A legnagyobb probléma azonban a kinnlevőségek növekedéséből adódik. Az egyik nagykereskedő cég kinnlevősége 2007 januárjában 1 milliárd forint körül volt, ami mára 4-5 milliárd forintra duzzadt.

Összességében tehát a lakosság pozitívan értékeli a liberalizáció első három évét, javulónak érzékeli a szolgáltatási nívót. A patikusok főleg a láncon kívüliek viszont növekvő versennyel, csökkenő árréssel és növekvő költségekkel szembesülnek, ami gazdasági helyzetüket jelentősen rontotta, sőt, sokaknál csőd közeli helyzetet idézett elő. Mivel az árrés-csökkenés egybeesett a patika alapítás liberalizációjával, ezért ebben találták meg a bűnbakot, holott a generikus és egyéb készítmények árának csökkentése és a visszaeső lakossági kereslet együttesen nagyobb hatású volt működésükben.

Teljes mértékben félrevezető mindezek miatt a tulajdonlást állítani a középpontba. Attól nem lesz jobb a patika működése egy-egy településen, hogy a gyógyszerész tulajdonolja részben vagy egészben a patikákat, hiszen a készletezés költségei, a folyamatos karbantartási-beruházási igény egyre nagyobb terhet ró rájuk. Ha az árrés-tömeg nem változik, akkor a csődök száma erőteljesen emelkedni fog, főleg éppen a gyógyszerész- tulajdonolta patikáknál.