Egyelőre kérdéses, milyen vagyonnal és hogyan kell majd elszámolnia a Magyar Agrárkamarának (MA) és húsz területi szervezetének a parlamenthez benyújtott kormánypárti törvényjavaslat nyomán. Az agrárkamarák ugyanis nem kezelnek állami vagyont, de magántulajdonban sincsenek, hanem úgynevezett kamarai köztestületi vagyont képeztek az elmúlt években. Alapvetően ez is a területi agrárkamarákra igaz, mert a MA-nak ma csupán néhány millió forintos vagyona van. A bizonytalanságok miatt egyelőre nem tudni, hogy a kormányzati, illetve az állami elszámoltatás mire és milyen módon terjedhet ki – állítják kamarai szakértők.
Mint ismert, Font Sándor és Jakab István fideszes, illetve Sáringer-Kenyeres Tamás KDNP-s képviselő a közelmúltban önálló indítványként terjesztette be az Országgyűlés elé azt a törvényjavaslatot, amelyben az agrárkamarákhoz miniszteri biztost neveznének ki, egyúttal pedig vagyonmérleg elkészítésére köteleznék a köztestületeket. A kamaráknak a vagyonleltárral alátámasztott mérleget november 30-i fordulónappal kellene összeállítaniuk, és legkésőbb a jövő év január 31-ig kellene eljuttatniuk a vidékfejlesztési miniszterhez.
A miniszteri biztos feladata lesz, hogy meghatározza az agrárkamarák helyzetének és vagyonának felmérési szempontjait – reagált a Világgazdaságnak Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke. Ugyanakkor hozzátette: a biztos személye még nem ismert, és a parlament egyelőre a benyújtott törvényjavaslatot sem fogadta el. A köznyilvános kimutatásokból azonban tudható, hogy a kamarák évi több milliárd forintos támogatást költhettek el az elmúlt években, amelyről el kell majd számolniuk – szögezte le.
A Magyar Agrárkamara az uniós forrásokat közvetítő Új Magyarország vidékfejlesztési program (ÚMVP) gazdálkodói információs szolgálatára vonatkozó programot hajtja végre, és az ehhez kapott források felhasználására kötött szerződéseket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) ellenőrzésével – közölték nevük elhallgatását kérő kamarai szakértők. Az önálló jogi személyekként működő területi kamarák viszont több más – például szaktanácsadási – feladatot is ellátnak, és az önkéntes tagság időszakában jelentősebb köztestületi vagyont is képezhettek. Ennek nagyságát – például az irodaházak és a készpénz értékét – szakértők ma több százmillió forintra becsülik, de erről pontos felmérés nem készült. A területi agrárkamarák a budapesti székhelyű Magyar Agrárkamarának is tagjai, így ez utóbbi olyan köztestületként működik, amelynek összesen húsz – tizenkilenc megyei és egy fővárosi – tagja van. A MA-nak ugyanakkor saját székháza sincs, tevékenységeit alapvetően bérleti konstrukciókban látja el.
Font Sándor szerint az agrárkamarák átalakításáról legkésőbb a jövő év június 30-ig új átfogó törvény készül, ennek végrehajtásához pedig pontosan látni kell, mekkora a tényleges kamarai vagyon. Itt nemcsak az uniós és a hazai támogatások felhasználásáról van szó, hanem a tulajdoni, a közvagyoni és a gazdálkodási viszonyokról is, amelyek feltérképezéséhez az Állami Számvevőszék vizsgálatára is szükség lesz – tette hozzá. HL
Jöhet a kötelező tagság?
Korábbi hírek szerint elképzelhető, hogy a mai szervezet „agrár-, élelmiszer-ipari és vidéki” kamarává alakul majd át, kötelező tagsággal és a mostaninál markánsabb köztestületi jelleggel. Ehhez a kamara állami feladatokat venne át. Egyes információk szerint a kötelező tagság a kisebb termelőknél csak jelképes regisztrációs díjjal társulna, míg a nagyobb agrárgazdasági szereplőknek – hasonlóan a ma működő önkéntes rendszerhez – terület- vagy árbevételfüggő éves összegeket kellene fizetniük. A változtatások a kamarai tagság látványos bővülésével járnának, mivel a mai 11 ezres tagság akár 200-300 ezresre is duzzadhatna.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.