Lojális, megbízható dolgozó: mi a titok?

A magyar nőknek még mindig adott a három éves szülési szabadság, amelyet továbbra is nagyon sokan használnak ki, pedig a nemzetközi példák is azt mutatják, hogy ott magas a születésszám, ahol aktívak a munkaerőpiacon a nők. Néhány vállalat már hazánkban is felismerte a munka és család összhangjának fontosságát.

Ennek ellenére még mindig kisebbségben vannak azok a cégek, amelyek belátják azt, hogy a munka és a család összeegyeztethetősége nem csak a dolgozó, hanem a munkaadó érdeke is – derült ki a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány Családbarát munkahely című konferenciáján. Az atipikus foglalkoztatási formák, egyebek mellett a részmunkaidő különböző változatai, vagy a távmunka a munkavállalók még mindig nagyon kis hányadát érintik. Pedig ezek például a kisgyermekes anyukák számára jó lehetőséget teremtenének a munkaerőpiacra történő visszailleszkedésre.

Frey Mária , a Foglalkoztatási Hivatal tudományos munkatársa szerint minél több időt tölt otthon egy szülő, annál nehezebben tudja felvenni ismét a ritmust a munkahelyén. A kilencvenes évek óta – párhuzamosan a nők javuló iskolázottságával – nőtt a kisgyermekes anyukák foglalkoztatottsága, amelyet több központi intézkedés is segített: 2005 óta lehetőség van a Gyermekgondozási Segély (GYES) mellett részmunkaidőben dolgozni, 2006-ban ezt heti nyolc órára emelték. A magyarországi gyermekgondozási szabadság csökkentését évek óta az Európai Unió és az OECD is ösztönzi. 2009-ben a válságkormány kötelezővé tette a közszférában azt, hogy akinek 3 éven aluli gyermeke van, annak fel kell ajánlani a részmunkaidős munka lehetőségét, ezzel egy időben a GYES folyósításának idejét 2 évre korlátozták. Ez azonban a később született gyermekekre vonatkozott volna, s ez utóbbi intézkedést az Orbán-kormány egy az egyben eltörölte: visszaállította a GYES folyósítását 3 évre, s a részmunkaidőben foglalkoztatottak tb-járulékterhét 27-ről 20 százalékra csökkentette. Ugyanakkor életbe lép április elsejétől az a rendelkezés is, hogy heti nyolc órás munkát GYES mellett nem lehet végezni.

Magyarországon ugyanakkor a nők mindössze 8 százaléka dolgozik részmunkaidőben, szemben az uniós átlagnak tekintett 32-33 százalékkal. A 3 év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatása önmagában is siralmas képet mutat: mindössze 11 százalékuk dolgozik.

A háttérben számos ok húzódik meg: sokan a munkaidő beosztás miatt nem mennek vissza dolgozni, másokat a munkahelyükön új dolgozókkal helyettesítettek, de a részmunkaidős foglalkozás az egyébként is alacsony bérszínvonal miatt a dolgozóknak sem annyira vonzó, hiszen még mindig jobban megéri segélyből otthon maradni. Ahogy Frey Mária fogalmaz: „nálunk kevesen dolgoznak sokat, míg Nyugat-Európában sokan keveset”.

A motivált, lojális, stabil családi hátterű alkalmazottakra ugyanakkor mind a köz-mind a versenyszférában szükség van. Ezzel a vállalatok is egyet értenek. „Férfi vezetőket – a verseny-és közszférából egyaránt - kérdeztünk arról, hogy számukra mit jelent a családbarát munkahely, s egyáltalán a család számukra. Megdöbbentő eredményeket kaptunk” – mesél egyik kutatásáról Nagy Beáta, a Corvinus Egyetem Társadalomtudományi karának docense. A menedzserek véleménye jórészt az, hogy a nőknek otthon a családi tűzhely mellett a helye, ám úgy érezték, saját szervezetükön belül tehetnek azért, hogy a nők elhelyezkedése, munkavégzési esélyei javuljanak. Ugyanakkor a közigazgatási vezetők – éppen azok, akik a törvényalkotói székekben is ülnek – elképzelhetetlennek látták azt, hogy a munka és a gyerekvállalás összeegyeztethető legyen.

A menedzserek maguk sem élnek éppen családbarátnak mondható életet: igaz több gyermekük van, de életüket úgy rendezték be, hogy ők korlátlan időt tölthessenek munkavégzéssel. Egyedül a gyermekekkel eltöltött idő hiánya okoz nekik lelkiismeret-furdalást, azonban arra hivatkoznak, hogy ők minőségi időt töltenek el családjukkal – ecsetelte a részleteket Nagy Beáta.

Gyermek után mikor jöhet a munka?

Kimondottan a kisgyermekes - GYED-en, GYES-en lévő - anyák munkaerőpiaci reintegrációját elősegítő eszköz elvétve akad Magyarországon. Ilyen például a Start-plusz program, amely járulékkedvezményeket ad. Pozitív lépés az, hogy GYES mellett lehet munkát vállalni, valamint az is, hogy a gyermekgondozás miatt inaktívak térítésmentesen szerezhetnek szakképesítést, vagy vehetnek részt felsőfokú szakképzésben. A SEED kutatásai azonban bebizonyították, hogy ezeknek a lehetőségeknek a kihasználtsága nagyon alacsony, kevés nőt ér el. A 2000-es években a gyermeket vállaló nők munkaerőpiaci integrációjának elősegítése érdekében tett intézkedések azonban sem egyenként, sem együttesen nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy a nők munkaerőpiaci integrációja javuljon. A 25 és 49 éves - gyermekvállalás szempontjából releváns - csoport 63 százaléka dolgozik hazánkban, a 12 évnél fiatalabb gyermeket nevelők esetében ez az aeány 27 százalék.

A jó példák felismerésére hozta létre a Családbarát Munkahely díjat az akkori Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. Számos pályázat igazolja, hogy ott, ahol a család és a munka összeegyeztetése vállalatvezetési szempont és ez beépül a mindennapok folyamataiba, ott nő az alkalmazottak motivációja, munkavégzési hatékonysága és megelégedettsége, kevesebb a stressz, csökken a fluktuáció, illetve a betegség miatti távolmaradás. A pályázók számára fontos a jól kvalifikált, elkötelezett munkaerő megtartása, mert ez biztosítja hosszú távon a versenyképességet, az eredményességet. A pályázók közül valóban sokan igazi hitvallásnak tekintik a munkavállalókról való sokoldalú gondoskodást és igényeik figyelembevételét.

A középvállalati kategóriában 2008-ban Családbarát Munkahely díjat nyert PannonJob Kft. HR igazgatója úgy látja, ügyes szervezéssel és toleranciával bármilyen problémát meg lehet oldani, amely a család és munka összeegyeztetését illetően felmerülhet. Ónodi Mária szerint fontos az, hogy az a munkavállaló, aki szülési szabadságra megy, ne szeparálódjon el teljesen a vállalattól. A PannonJobnál az a gyakorlat, hogy a GYED-en lévő kismamák minden heti-havi hírlevelet megkapnak, részt vehetnek a belső képzéseken, tréningeken és egyéb informális céges rendezvényeken is. De a már dolgozók számára is biztosítják a részmunkaidő lehetőségét, amelyet az idő múlásával emelhetnek heti negyven órára.

Rosta Ágnes, humán-erőforrás szakértő korábban a turizmus területén tevékenykedő 250 fős cég munkaügyi feladatait kapta meg, ahol 80 százalékában fiatal nők dolgoztak, s az elmúlt években a szülési szabadságra ment dolgozók helyére határozatlan idejű munkavállalókat vettek fel, így mikor megkapta a munkát a 250 fős céghez egy 90 fős kismama „állomány” tartozott. Rosta Ágnes – Ónodi Máriához hasonlóan - elsősorban a szabadság alatti folyamatos kommunikációban és a részmunkaidő rugalmas beosztásában hisz. „A mostani cégemnél a kismamák is hozzáférnek a belső intranethez, s amint valaki bejelenti, hogy gyermeket vár, azonnal kiküldünk egy üzenetet az otthon lévőknek, hogy aki akar, vissza tud jönni dolgozni”.

Mint mondja, ha a nők megkapják a cégtől azt a biztonságot és megértést, amire szükségük van, 4-6 órában olykor sokkal többet hoznak vissza, mint esetleg egy teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló.