"Olyan időszakban kell Európának kijelölnie a 2050-ig szóló, kis szén-dioxid kibocsátást szem előtt tartó energiapolitikáját, amikor nem tudni, hová vezetnek az észak-afrikai és a közelkeleti szénhidrogéntermelő országokban indult politikai események, és amikor a fukusimai katasztrófa erős kérdéseket tett fel a reneszánsza előtt álló nukleáris energiatermelésnek" - mutatott rá a brit nagykövetségen tartott rendezvény bevezetőjében Kaderják Péter, a REKK igazgatója.
Adott helyzetben nagyon fontos, hogy az Európai Bizottság milyen jövőképet tár földrészünk elé: hogyan lehet elérni a kis karbon-intenzitású jövőt. Mindennek komoly magyarországi összefüggése is van. A kormány most véglegesíti, hogy 2030 ig hogyan látja az energiagazdálkodásunk jövőjét. Ugyanazok a kérdések nálunk is intenzívebben fognak felmerülni, mint Európában, például az atomipar és gáz infrastruktúra jövője.
További részletek a hétfői Világgazdaságban
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.