Agrárium: Kicsi, sárga, de a miénk

Ebben az évben 550–600 milliárd forint támogatás jut a magyar gazdálkodóknak – erről tegnap beszélt Palkovics Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke. Jóllehet ez jócskán alatta marad a nyugat-európai gazdáknak kifizetett pénzeknek, általánosságban elmondható, a kifizetések összege jócskán megnőtt az uniós csatlakozás után. Ennek ellenére az ágazat a mai napig financiális problémákkal küzd, és az – unió által is elvárt – szerkezetátalakítás is elmaradt.

A 2004-es csatlakozás óta eltelt évek mindegyikében negatív volt a nettó beruházások szintje a hazai agráriumban, ez jól jelzi, hogy az ágazat szereplői szinte egytől egyig kiveszik a pénzt az üzletből. Ennek több oka van. Egyfelől a kisebb gazdák tőkeszegénységük miatt a megtermelt jövedelem egészét felélik, fogyasztásra költik, fejlesztésekre már nem futja. A másik komoly strukturális probléma a hazai mezőgazdaságban, hogy Magyarországon gazdasági társaságok nem vásárolhatnak termőföldet, még akkor sem, ha magyar tulajdonban vannak. Ezért a gazdálkodó szervezetek kénytelenek bérelni a földet tevékenységükhöz. A bérleti díjak összege átlagosan 40-42 ezer forint hektáronként. A hazai agrárium egészéből körülbelül 200 milliárd forintnyi pénz áramlik ki földbérletre évente. Vagyis az idén hektáronként 49 ezer forintos uniós közvetlen kifizetés jelentős része a bérleti díjakra megy el, ahelyett, hogy ezt a pénzt fejlesztésre vagy egyéb üzleti célokra fordíthatnák. Az sem kedvez a versenyképességnek, hogy – részben a hazai ellentmondásos birtokpolitika miatt – az egyéni gazdaságok 68,5 százaléka egy hektárnál kisebb területen gazdálkodik.

A fejlesztések hiánya döntően az olyan ágazatokat érinti, amelyek munkaigényesek, és komoly beruházásokat követelnének a versenyképes termeléshez. Ilyen például a kertészet, a szőlészet, a gyümölcstermesztés, valamint az állattenyésztés. Ezekben az ágazatokban az elmaradó fejlesztések, valamint az ebből adódó alacsony versenyképesség miatt évek óta csökken a kibocsátás. A leglátványosabb zsugorodás az állattenyésztést, azon belül is a sertéstartást érinti, amely a szerkezeti problémák és a piaci ingadozások legnagyobb vesztese. A rendszerváltás környékén még 10 millió darabos hazai sertésállomány mára alig haladja meg a 3 milliót, és – a rendkívüli takarmányárak miatt – várható hogy az idén és jövőre is tovább csökken.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.