Évtizedig nyögjük még a devizahitelek súlyát, de…

Az iroda ingatlanok piacán a válságot megelőzően számos tisztán spekulatív fejlesztéssel lehetett találkozni. Az irodapiacot jellemző túlzott optimizmus pedig azt eredményezte, hogy még ma is csaknem 25 százalék a bérbeadásra váró területek aránya. Számos projekt viszont még a válság előtt, illetve alatt eljutott abba a fázisba, hogy kész tervek, illetve elindított fejlesztések várják a finanszírozás és a kereslet visszatérését a piacra. „Az irodapiac lassan de biztosan fel fogja szívni a jó minőségű, jó lokációjú irodákat, így a jövő évtől kezdődően jelentősebb aktivitásra lehet majd számítani a fejlesztői oldalon.” – vélekedik Kotsis Róbert, a Horváth és Társai DLA Piper ingatlancsoportjának vezetője.
 
Az ipari ingatlanok iránti kereslet viszonylag gyorsan követi a gazdasági folyamatokat, így a várakozások szerint elsőként ez az ingatlanpiaci szegmens fog feléledni.  Ez részben a gyártói aktivitás növekedésének, a működő tőke várható beáramlásának, és nem utolsó sorban a fogyasztás lassú emelkedésének lehet a következménye. Rövid távon is számos új zöldmezős beruházás megjelenésére lehet számítani. Az üresedési ráta jelenleg is ebben a szegmensben a legkisebb.
 
 „A lakóingatlanok piaca a deviza hitelezés leállítása, és a hitel feltételek szigorítása miatt mára befagyott, az új építési engedélyek száma még a tavalyi mintegy 17 ezres szinthez képest is drasztikus - csaknem 40 százalékos - visszaesést mutat. E piaci terület a mai napig nyögi a válságot megelőző hitel dömping következményeit.” – hívja fel a figyelmet Kotsis Róbert.
 
Ahhoz, hogy ez a piaci szegmens újra erőre kapjon, számos problémát meg kell oldani. Elsőként a devizahitel problémáját. Ugyan a helyzet megoldására a közelmúltban konkrét intézkedések születtek, ám azt is látni kell, hogy ez a probléma még csaknem egy évtizedig nyomasztani fogja a döntéshozókat. „Sem a bankok sem az állam nincs abban a helyzetben, hogy a devizahitelesek árfolyamveszteségét átvállalja. Az intézkedések átmeneti könnyítést tesznek lehetővé, ami segíthet sok bajba jutott háztartásnak levegőhöz jutni, azonban a felvett hiteleket és kamatait, végül vissza kell fizetni.” – tette hozzá a DLA Piper szakértője.
 
A kiskereskedelmi ingatlanok fejlesztése szorosan összefügg a lakossági fogyasztás alakulásával. Sajátosan magyar jelenség, hogy bár a lakosság fogyasztása 2006-tól kezdődően csökkenésnek indult erre nem reagáltak beruházás-visszafogással a kiskereskedelmi ingatlanok fejlesztői. A fogyasztás visszaesése azonban mára olyan méreteket öltött, hogy a kiskereskedelmi bérlők komoly küzdelmet folytatnak vállalkozásaik fenntartásáért, a tulajdonosok energiáinak java részét pedig a bérleti és üzemeltetési díjak behajtása emészti fel.