BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Gyors a lakásvétel északon

Pest megyében torz a kép, mert az agglomeráció felhúzza az árakat, közben a vásárlóerő magas

Egy átlagos vidékinek kevesebbet kell dolgoznia egy ugyanakkora lakás megvásárlásáért a saját régiójában, mint egy budapesti vagy Pest megyei társának a Duna House elemzése szerint.

A lakások átlagos négyzetméterára nagy különbséget mutat országrészenként, de ha a régiós átlagkeresetet is beillesztjük a képletbe, kiderül, hogy hol mennyit kell dolgozni egy lakás megvásárlásához – derül ki a Duna House felméréséből. Az ingatlanközvetítő számítást készített, amelynek két változója a KSH legfrissebb Statisztikai tájékoztatójában szereplő, alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete és a Duna House Barométerében szereplő átlagos lakás-négyzetméterárak (panel- és téglaingatlanok együtt). Mindkét adat az idei állapotokat mutatja, és bár célszerűbb lehet a háztartások jövedelmét vizsgálni, arányaiban ez nem befolyásolja a végeredményt. A számítás alapján 2011-ben az ingatlanárak és a jövedelemviszonyok alapján az Észak-Magyarországon élők tudnak „legolcsóbban” ingatlanhoz jutni. Itt az éves nettó átlagjövedelemből 11,4 négyzetméternyi lakásra futná, míg a sor végén a főváros és Pest megye áll, ahol 7,9 négyzetmétert vásárolhatnak az éves átlagkeresetből. Utóbbi tekintetében torz a kép, mivel az ingatlanok árát az agglomeráció felhúzza, míg az átlagkeresetet az agglomeráción kívül élők nyomják le – hívja fel a figyelmet a Duna House elemzése.

„Amikor Pest megye árait átlagoljuk, akkor az agglomerációs árak nagyon felhúzzák az átlagot. Ha leválasztanánk Pest megyéről az agglomerációt, akkor a szomszédos megyék árai felé mozdulnának. A jövedelmek viszont a KSH alapján nem kiugrók, így a vásárlóerő nagyon alacsony, pedig a valóságban ez nincs így” – állítja Rutai Gábor, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Az elemzés nem kívánja azt sugallni, hogy az ország északi és dunántúli régióiban ennyivel jobbak a körülmények, csupán arra próbál rávilágítani, hogy a regisztrált átlagos jövedelmekhez viszonyítva az egyes régiókban hogyan mozognak az átlagos lakás-négyzetméterárak.

„A gyorselemzésből levonható az a következtetés, hogy magas a rejtett jövedelmek aránya, ugyanis a KSH a bejelentett fizetésekből dolgozik” – teszi hozzá.

Az OTP Jelzálogbank Értéktérkép nevű kiadványában vizsgálta a piaci árakat, melyből kiderül, hogy Budapesten és vidéken is jelentős különbségek vannak az ingatlanárakban. Például míg a fővárosban 262 ezer forint négyzetméterenként egy lakás átlagos ára, addig Újpalotán 159 ezer, a Várban viszont 584 ezer forintot kell fizetni. Vidéken még nagyobb különbségeket regisztráltak. A négyzetméterenként 122 ezer forintos átlagár mellett 42 ezer és 332 ezer forintos árat is feljegyeztek.

A lakáspiac számokban

Magyarországon 36 374 ingatlant adtak el az első fél évben, így várhatóan az egész éves adásvételi mennyiség alatta marad a tavalyi átlagnak, de a kilakoltatási moratórium feloldása és a szezonális adatok még változtathatnak a statisztikán. A lakásárak nagyjából a 2009 második felében látott szintjükön stagnálnak az FHB lakásárindexe szerint.

A válságot követő sokk nagy része 2009 harmadik negyedévében már realizálódott, azt követően 2010-ben átlagosan 5,1 százalékkal csökkentek az árak, majd 2011 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva átlagosan mindössze 1,6 százalékos lakásárcsökkenést mértek.

A válságot követő sokk nagy része 2009 harmadik negyedévében már realizálódott, azt követően 2010-ben átlagosan 5,1 százalékkal csökkentek az árak, majd 2011 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva átlagosan mindössze 1,6 százalékos lakásárcsökkenést mértek.-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.