Felépült az utolsó BILK-raktár

Tízéves folyamatos beruházások után befejeződött Kelet-Európa legnagyobb komplex logisztikai szolgáltatást nyújtó ipari ingatlanjának, a százhektáros Budapesti Intermodális

Logisztikai Központnak (BILK) a fejlesztése, miután már nem maradt beépíthető terület.

Az utolsóként elkészült, kilencezer négyzetméteres raktárt és ezer négyzetméternyi irodát magában foglaló komplexumba év végéig mindkét bérlője beköltözik. Tudomásunk szerint Budapesten és környékén a három évvel ezelőtti közel 300000 négyzetméterrel szemben 2010-ben összesen 63000 négyzetméternyi raktár épült, az idén pedig a fele sem. Ebben az évben a BILK új épületével együtt összesen két raktár létesült a térségben.

Az 1,3 milliárd forintba került épület érdekessége, hogy a BILK-ben már jó ideje megtelepedett SEWS-Components Europe B. V. itt is kivett egy 12 méter belmagasságú részt. A fennmaradó négyezer négyzetmétert pedig a Trans-o-flex Logistics Group magyar leányvállalata fogja használni úgynevezett cross-docking raktárként, ahol legfeljebb 24 órára helyezik el a továbbszállítandó

termékeket. A forgási sebesség miatt azonban 50 rakodókaput kellett építeni erre a 4000 négyzetméterre a szokásos hat helyett.

Az első, 19 ezer négyzetméteres raktár-iroda komplexum 2003 szeptemberében készült el, és azóta a terület fejlesztésére a társaság összesen 55 millió euró hitelt vett fel, saját forrásból pedig több mint kétmilliárd forintot fordított a beruházásokra. Az első hitel 2018-ban jár le, az utolsó részletet pedig 2030-ban utalja a társaság. A 15-20 éves futamidejű, euróalapú beruházási hitelek nem okoznak gondot: az árfolyam-ingadozás nem érinti hátrányosan a vállalatot, miután a bérleti díjak euróban folynak be.

A tavaly felépült 18000 négyzetméteres raktár, valamint az ahhoz kapcsolódó targonca- és állványbeszerzés 600 millió eurós vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült. Ezt megelőzően 2008-ban kapott 460 milliós EU-támogatást a cég.

Nemcsak az idén, hanem az elmúlt három év mindegyikében is épített egy-egy csarnokot a társaság: ezekkel bővült 178 ezer négyzetméterre a kiadható raktár- és irodaterület, amelynek kihasználtsága év végére eléri a 98 százalékot. Úgy tudjuk, a fővárosban és környékén az összesen 1,8 millió négyzetméternyi ipari ingatlanból közel 400000 négyzetméternyi raktár üresen áll. Részben azért, mert a frissen elkészült raktárakra nem sikerült bérlőt találni, illetve sok cég csökkentette bérelt területét, mások csődbe mentek vagy kivonultak a piacról. Emiatt 2009 és 2010 folyamán általánossá vált a bérleti szerződések újratárgyalása azzal a céllal, hogy csökkentsék a bérelt területet és/vagy a bérleti díjat. Ezt a BILK is megérezte, s az elmúlt két évben az egy négyzetméterre vetített fajlagos bérletidíj-bevétel több mint 5 százalékkal csökkent. A 2001. december 19-én alakult logisztikai központ méretére jellemző, hogy a menetrend szerinti BKV-buszjáratnak négy megállója is van a kapukon belül, ahol naponta mintegy 2500 teherautó – kétszer annyi, mint

a válság előtt – és évente 2500–2700 vasúti kocsi rakodik.

Korábban az ipari ingatlanok szokásos bérleti ideje 6-8 év volt, ez azonban a válság miatt 3-5 évre csökkent, a BILK esetében átlagosan tíz évről beszélhetünk – tájékoztatta lapunkat Marján Miklós, a BILK Logisztikai Zrt. vezérigazgatója, hozzáfűzve, hogy ennek a hatalmas területnek csupán 14 bérlője van, s noha jövőre két bérleti szerződés lejár, már folynak a hosszabbítási tárgyalások. A Waberer’s Holdinghoz tartozó BILK már az induláskor főként multinacinális cégeket hozott be bérlőnek, amelyek nem mentek tönkre a válság következtében. Így a logisztikai központ is jó helyzetben várja az év végét: a tavalyi négymilliárdos árbevétel után ebben az évben 4,4 milliárd forintot vár a vezérigazgató.

A jövő évtől pedig – amikor már nem lesz beépíthető terület – azt tervezi a cég, hogy a legkorábban épült raktárakkal kezdve folyamatosan korszerűsítik a fűtési és világítási rendszert. Már folyik a műszaki előkészítés: az első korszerűsítési munkák egy év múlva kezdődnek.