Felépült Budapest legnagyobb logisztikai központja

Az utolsóként elkészült 9 ezer négyzetméteres raktárt és ezer négyzetméternyi irodát magában foglaló komplexumba év végéig mindkét bérlője beköltözik. Tudomásunk szerint ebben az évben Budapesten és környékén a három évvel ezelőtti közel 300 ezer négyzetméterrel szemben 2010-ben összesen 63 ezer négyzetméternyi raktár épült, az idén pedig a fele sem. Ebben az évben a BILK új épületével együött összesen 2 raktár létesült a térségben.

Az 1,3 milliárd forintba került épület érdekessége, hogy a BILK-ben már jó ideje megtelepedett SEWS-Components Europe B. V. itt is kivett egy 12 méter belmagasságú részt. A fennmaradó 4 ezer négyzetmétert pedig a Trans-o-flex Logistics Group magyar leányvállalata fogja használni úgynevezett cross-docking raktárként, ahol legfeljebb 24 órára helyezik el a továbbszállítandó teremékeket. A forgási sebesség miatt azonban 50 rakodókaput kellett építeni erre a 4 ezer négyzetmétere a szokásos hat helyett.

Az első, 19 ezer négyzetméteres raktár-iroda komplexum 2003 szeptemberében készült el, és azóta a terület fejlesztésére a társaság összesen 55 millió euró hitelt vett fel, saját forrásból pedig több mint kétmilliárd forintot fordított a beruházásokra. Az első hitel 2018-ban jár le, az utolsó részletet pedig 2030-ban utalja a társaság. A 15-20 éves futamidejű, euró alapú beruházási hitelek nem okoznak gondot: az árfolyamingadozás nem érinti hátrányosan a vállalatot, miután a bérleti díjak euróban folynak be.

A tavaly felépült 18 ezer négyzetméteres raktár, valamint az ahhoz kapcsolódó targonca és állványbeszerzés 600 millió eurós vissza nem térítendő Európai Uniós támogatásban részesült. Ezt megelőzően 2008-ban kapott 460 eurós uniós támogatást a cég.

Nemcsak az idén, hanem az elmúlt három év mindegyikében is épített egy-egy csarnokot a társaság: ezekkel bővült 178 ezer négyzetméterre a kiadható raktár- és irodaterület, amelynek kihasználtsága év végére eléri a 98 százalékot. Úgy tudjuk, a fővárosban és környékén az összesen 1,8 millió mégyzetméternyi ipari ingatlanból közel 400 ezer négyzetméternyi raktár üresen áll. Részben azért, mert a frissen elkészült raktárakra nem sikerült bérlőt találni, illetve sok cég csökkentette bérelt területét, mások csődbe mentek vagy kivonultak a piacról. Emiatt 2009 és 2010 folyamán általánossá vált a bérleti szerződések újratárgyalása azzal a céllal, hogy csökkentsék a bérelt területet és/vagy a bérleti díjat. Ezt természetesen a BILK is megérezte és az elmúl két évben az egy négyzetméterre vetített fajlagos bérletidíj-bevétel több mint 5 százalékkal csökkent.