Modern stadion – nagyobb bevétel
a Real Madridnak, közösen a Milannak és az Internek) van. Az óriási stadionok többsége közel ötven éve épült, s a korszerű üzleti szemléletet nélkülöző felépítésük behatárolja a bennük rejlő anyagi lehetőségeket.
A nagyobb stadionok építése egy ülőhelyre vetítve több pénzbe kerül. „Egy felső karéj épületszerkezeti megvalósítása költségesebb, de a magasabban elhelyezett székekről kevésbé élvezhető a játék, ezért az oda szóló jegyeket csak olcsóbban lehet értékesíteni” – hangoztatta Andrea Sartori. A KPMG ingatlan- és sporttanácsadási vezetője szerint a nagyobb stadionok kevésbé kihasználtak, mint a közepes vagy kisebb méretűek. A futballklubok hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát elsősorban három tényező határozza meg: a labdarúgás színvonala, az adott ország társadalmi-gazdasági fejlettsége és kilátásai, valamint a stadionok és a bennük nyújtott kiegészítő szolgáltatások színvonala.
„Modern stadionokat érdemes építeni, mivel a fejlesztésben és működtetésben rejlő üzleti lehetőségek kiaknázásával a futballklubok növelhetik jegyárbevételüket” – vélte Kozma Miklós. A cég sporttanácsadási szolgáltatások csoportjának a menedzsere szerint közvetetten a közvetítési jogokból, a szponzoroktól és az ajándéktárgyakból származó bevételek is növelhetők, ha javítják a kihasználtságot. Egy modern létesítmény csak ülőhelyes lehet, jelentős részben fedett. Étterem, bárok, büfék vannak benne, konferenciák rendezésére is alkalmas. Külföldön már elvárás a vállalati ügyfelek kiszolgálása. A stadionfejlesztések sikeres finanszírozásának legfontosabb kritériumai: a nagy és elkötelezett szurkolói bázis, a jelentős, valós és
kiszámítható árbevétel, a pozitív működési eredmény és a stabil cash flow pozíció.
Az építés során fontos cél, hogy minél több eseményt vigyenek be az építménybe, azonban a kihasználtságot a mérkőzések növelhetik igazán. A kívülről szervezett koncertek nem jelentenek nagy bevételt, az előkészületek drágák, a játéktér védelme sokba kerül, így kicsi a bevétel.
Az európai első osztályú csapatok stadionjainak legjobb kihasználtsága – 60 százalék felett – az „öt nagy” – spanyol, angol, olasz, német, francia – bajnokságban van. Nem biztos, hogy a legeredményesebb klubok egyben a legjobb kihasználtságot és a legnagyobb bevételeket mutatják fel. Az egy székre lebontott árbevételt nézve a Chelsea, a Manchester United és az Arsenal van az élen. Az Arsenal évek óta semmilyen trófeát nem nyert,
de Európa egyik legmodernebb, multifunkciós – konferencia-központként, koncerthelyszínként is működő – stadionját építették meg. A Chelsea is új, 60-65 ezres stadiont építene, a klub kinőtte a 42 ezres Stamford Bridge-et.
Kicsit kisebb, de fejlett nyugat-európai országok formálják a második csoportot, 25000 férőhelynél alacsonyabb átlagos kapacitással, de 55 százalék feletti kihasználtsággal.
A kelet-közép-európai országok, valamint Görögország és Portugália alkotják a harmadik csoportot, lényegesen alacsonyabb átlagos kapacitással és 50 százalék alatti kihasználtsággal. Sartori szerint ezek az államok a játék színvonalának a növelésével és stadionjaik hatékony menedzselésével javíthatnak azok kihasználtságán, de társadalmi-gazdasági és demográfiai korlátaik megakadályozzák őket abban, hogy valaha is Európa nagy ligáinak egyikévé váljanak.
Törökországban és Oroszországban az egy főre eső GDP
viszonylag alacsony, de erős növekedési kilátásaik vannak, s nagy a népességük. E két ország első osztálya csatlakozhat Európa top öt bajnokságához öt-tíz éves távlatban.
Egy vb vagy Eb megrendezése stadionfejlesztési programokat tesz szükségessé, hogy a rendező országok megfeleljenek az előírásoknak. Így épültek új létesítmények Ausztriában, Németországban, Svájcban és Hollandiában. Nagy valószínűség szerint a 2012-es Eb rendezői, Lengyelország és Ukrajna számára az új stadionok későbbi hasznosítása nagy kihívást jelent majd.
Magántőkéből érdemes finanszírozni
A stadionok kihasználtsága kedvezőbb, ha az építmények nem állami, hanem magántulajdonban vannak. Ilyenkor jobban összpontosítanak az arénában termelhető bevételekre. Magyarországon azonban stadionfejlesztés állami finanszírozással történhet majd meg. A nemzetközi tendenciák vegyes képet mutatnak, mivel jellemzően egyszerre magán- és állami forrásból is történik egy fejlesztés.A Juventus 41 ezres, szeptemberben átadott arénája magántőkéből épült. Az olasz rekordbajnok korábbi, bérelt stadionjában egy rossz menedzsmenttel rossz kihasználtságot tudott produkálni. Az új létesítményben azonban már az első öt meccsre eladták az összes jegyet. A klub stadionjának a finanszírozására modern és specifikus eszközöket sorakoztatott fel: banki hitelfelvétel, bevásárlóközpont építése a stadion közvetlen környezetében, az aréna nevének értékesítése, a VIP-szektorok és a prémium, vállalati ülőhelyek hosszú távú szerződésen keresztül történő értékesítése.
A Juventus 41 ezres, szeptemberben átadott arénája magántőkéből épült. Az olasz rekordbajnok korábbi, bérelt stadionjában egy rossz menedzsmenttel rossz kihasználtságot tudott produkálni. Az új létesítményben azonban már az első öt meccsre eladták az összes jegyet. A klub stadionjának a finanszírozására modern és specifikus eszközöket sorakoztatott fel: banki hitelfelvétel, bevásárlóközpont építése a stadion közvetlen környezetében, az aréna nevének értékesítése, a VIP-szektorok és a prémium, vállalati ülőhelyek hosszú távú szerződésen keresztül történő értékesítése. A 40 ezresre tervezett Puskás stadion és a környező terület is megújul, a tervek szerint összesen mintegy 65,8 milliárd forintból Az új Puskás Ferenc Stadionhoz és a hozzá kapcsolódó parkolóház építéséhez a kormány négy ütemben, 2011 és 2015 között összesen 43,5 milliárd forintot biztosít. Ebből az előkészítés költsége 500 millió, a stadion építéséé 35 milliárd, a bontásé 5 milliárd, míg a parkolóházé 3 milliárd forint. A stadion alkalmas lesz az UEFA nemzetközi mérkőzéseire, illetve egyéb jelentős események (koncertek, kiállítások) megrendezésére. A lelátó negyvenezer néző befogadására lesz alkalmas, szükség esetén 55-60 ezresre bővíthető. A környező terület teljes rehabilitációja 2011-től 2020-ig valósul meg 65,8 milliárd forintból, felépítenek egy korszerű atlétikai stadiont és egy kerékpárpályát is.
A tervek szerint mintegy 12,5 milliárd forintból Debrecenben 16500 férőhelyes, míg 12 milliárdból Ferencvárosban egy 22000 férőhelyes új stadion épülne 2014-re. A KPMG szerint a várható költségek illeszkednek a nemzetközi stadionfejlesztési tendenciákba. Kozma Miklós, cég sporttanácsadási szolgáltatások csoportjának a menedzsere szerint ha a Puskás stadion újjáépítésére tervezett 35 milliárdot egy ülőhelyre vetítjük, akkor ugyanúgy közel 3000 euró/ülőhely értéket kapunk, mint az ez év szeptemberében átadott 41 ezres új Juventus Aréna esetében.
A klubcsapatok stadionjainak a fejlesztése a cég számításai szerint körülbelül 2000 eurós ülőhelyenkénti költséget jelentene. A KPMG a magyar piac mérete miatt kis, mintegy tízezer fős modern aréna fejlesztését látja célszerűnek. Néhány közepes méretű (15-20 ezer férőhelyes) stadion fejlesztése lehetővé tenné a nemzetközi mérkőzések lebonyolítását is a Puskás Ferenc Stadion mellett. Andrea Sartori szerint egy olyan nagyvárosban, mint Budapest, kell lennie egy 40-45 ezer férőhelyes stadionnak, de nagyon fontos, hogy más funkciókra is használhassák, illetve jól megszervezzék a kapcsolódó szolgáltatásokat. A stadionok kapacitását nem egy csúcseseményre, hanem az átlagos nézőszámhoz célszerű közelíteni. Lényeges, hogy a létesítmények teljes életciklusára vonatkozó árbevételeket és működési költségeket kell figyelembe venni.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.