BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szép álom marad a raktárváros

Legalább két évig továbbra is csak látványterven létezik majd a Cargo City, mert áldozatul esett a Budapest Airport (BA) megszorító intézkedéseinek.

Áprilisban kezdődött volna a Cargo City projekt első ütemében 11 ezer négyzetméter raktár és 4500 négyzetméter iroda építése a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területén 14 millió eurós költségvetésből, de a Malév leállása után kialakult akut pénzhiány miatt a BA legalább két évvel elhalasztotta a légiáru-kicserélő központ megépítését is. Bár a raktárváros csak papíron létezett, a hasznosítható terület minimum nyolcvan százalékára már megállapodásokat kötött a BA. „Ezek előbérleti szerződések, amelyek akkor változnak rendes bérleti szerződéssé, ha a Cargo City valóban felépül és a bérlők valóban beköltöznek” – mondta lapunknak Hardy Mihály, a BA kommunikációs vezetője. Az eredeti tervek szerint a számos európai nagy szakkiállításon már évek óta népszerűsített új árufuvarozási központban kapott volna helyett a Malév eredményesen működő áruszállító üzletága, de a cég a nemzeti légitársasággal egy időben megszűnt. A Malév Cargo 2013. január 1-én kezdhette volna meg a munkát 4250 négyzetméter raktárterületen, így a repülőtérnek eleve új főbérlő után kellett néznie. A másik főbérlő a török Celebi Ground Handling lett volna, amely mintegy 13 ezer négyzetmétert foglalt le magának.

Az elhalasztott beruházás révén a budapesti repülőtér nagyságrendekkel magasabb színvonalon tudná kiszolgálni a kargó-fuvarozó légitársaságok igényeit, hiszen az új központ kiváltja az ideiglenesen bezárásra ítélt 1-es terminál mellett lévő elöregedett létesítményeket. Becslések szerint a területen akár évente 2,5 millió tonnányi légiáru kezelésére alkalmas létesítmény is megvalósítható, azaz a jelenlegi kapacitás a harmincszorosára növelhető. Apró bökkenő, hogy a sikeres kargóbázis egyik legfontosabb feltétele a jó járathálózat, ami Ferihegyen bizonytalan ideig nem áll rendelkezésre. Elengedhetetlenül szükséges ugyanis, hogy a BA rendelkezzen hoszszú távú járatokkal is, hogy

Ázsiából, illetve Észak-Amerikából ide érkezhessen a légiáru. „Továbbra is szándékában áll egyéb repülőtéri fejlesztési projektek megvalósítása.

Ezek közé tartozik a 2. Terminál tőszomszédságában, külsős befektető bevonásával megépítendő repülőtéri hotel is, amennyiben az ezt gátló bürokratikus akadályokat a közeljövőben sikerül elhárítani” – közölte lapunkkal a BA. A régóta várt reptéri hotel az eredeti tervek szerint 2014-ben nyílna meg. A 25 millió eurós beruházás terve nem új keletű, a projekt már 2008-ban igen előrehaladott állapotban volt, de azt a pénzügyi válság és a hotelpiac bezuhanása miatt jegelni kellett.

Bajban a budapesti luxusszállodák

A Magyar Hotel Monitor gyorselemzése alapján a Malév február 3-i leállásának legjelentősebb vesztesei a szállodaiparban a budapesti ötcsillagos szállodák. Ugyanis az átlagárak számottevő növekedése sem volt képes ellensúlyozni a kihasználtság drámai visszaesését, ez havi átlagban akár a mínusz 20-25 százalékot is elérhette.

A felmérést készítők szerint ennek egyik oka az üzleti utasok számának számottevő csökkenése, ez pedig közvetlenül is köthető a Malév leállásához. A visszaesés, ha csökkenő mértékben is, de kitarthat április–májusig. A háromcsillagos szállodák esetében viszont a február is minden paraméterben felülmúlta a

tavalyi eredményeket.

A felmérést készítők szerint ennek egyik oka az üzleti utasok számának számottevő csökkenése, ez pedig közvetlenül is köthető a Malév leállásához. A visszaesés, ha csökkenő mértékben is, de kitarthat április–májusig. A háromcsillagos szállodák esetében viszont a február is minden paraméterben felülmúlta a

tavalyi eredményeket.-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.