A szabadkereskedelmi megállapodás eredményeképpen az EU lebontaná a jelenlegi 10 százalékos vámtarifát, ami révén a japán gyártók évente 1,2 milliárd dollárt, autónként pedig 1500 dollárt takaríthatnak meg. "Emiatt nagyobb számban érkezhetnek a japán kocsik Európába. Így az EU autógyártása mintegy 160 ezerrel csökkenhet, ami állások megszűnését eredményezi" – jelentette ki Ivan Hodac, az ACEA főtitkára. A 27 uniós tagországban tavaly 2,7 százalékkal több, összesen 15,288 millió személyautó készült.
"Ha Európa csökkenti a vámokat, akkor Japánnak fel kell számolnia az importkorlátokat, máskülönben nem lesznek egyenlőek az esélyek" – folytatta Hodac, aki szerint könnyű csökkenteni a vámokat, a nem a vámokkal operáló korlátozások megszüntetése azonban sokkal időigényesebb és bonyolultabb.
A fentiekkel szemben Karel de Gucht uniós kereskedelmi biztos kijelentette, hogy a nagyobb versenytől tartó európai autógyártók aggodalmai nem vehetik elejét a szabadkereskedelmi megállapodásnak. Brüsszel érvelése szerint a japán piac megnyitása közel 1 százalékkal bővítené az uniós GDP-t, egyharmadával növelné a szigetországba irányuló európai exportot és becslések szerint 400 ezer új munkahelyet teremtene Európában – írja a Bruxinfo.
Az európai autógyártók azonban részben a dél-koreai szabadkereskedelmi megállapodás negatív következményeinek megismétlődésétől és a japán autógyárak nagyobb versenyétől tartva ellenzik az újabb piacnyitást. A kereskedelmi biztos emlékezetett rá, hogy a koreai egyezmény hatályba lépése óta jelentősen csökkent az Unió külkereskedelmi deficitje az ázsiai országgal szemben és hogy az európai autógyártók a piacnyitás óta több gépjárművet exportálnak Dél-Koreába.
Az ACEA azonban idézi a Mitsubishi Research Institute kutatását, amely szerint az évtized végéig a japán személykocsi piac évente 660 ezer darabbal szűkül. Erre hivatkozva jelentette ki Ivan Hodac, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás alkalmat ad Japánnak arra, hogy a szabad kapacitásait az EU-ra tolja át, miközben az Európai Unióban működő cégek is a kapacitásfeleslegtől szenvednek.
A japán járműipari szövetség prognózisa ugyan csak az idei évre tekint előre, de szerintük az új személykocsi és kishaszonjármű igény 16,7 százalékkal 2,69 millió darabra csökken a 2010-es szintről. Ennek ellenére, az első öt hónap mindegyikében jelentősen (29-93 százalékkal) bővült a japán autópiac.
Júniusban a külföldi márkák 13 százalékos emelkedéssel 25 229 kocsik adtak el Japánban, a fél éves 117 333 darab pedig 24,2 százalékos emelkedést mutat. A japán szakportál szerint májusban 68,6 százalékkal 338 ezerre bővült a japán márkák hazai összesített eladása. Így a tengerentúli márkák piaci részesedése nem éri el a 7,5 százalékot. Az ACEA nem tartja nyilván a közvetlenül Japánból származó modelleket, és a japánoknak sok gyáruk van az EU területén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.