Olajtartalékokhoz nyúlhat az USA

Olajtartalékok felhasználásával próbálhatja visszafogni a megugró olajárakat és energiaköltségeket az Egyesült Államok – írja a Reuters. Az olajárak emelkedését az Irán elleni szankciók révén kiesett export, és a jelenlegi gazdasági helyzet eredményezi. Az amerikai tisztviselők folyamatosan figyelik a piaci változásokat (a potenciális szükségleteket, határidős üzleteket, a termelés számait, és az iráni olajexport adatait), különös tekintettel szeptember 3-ára; az amerikai munka ünnepén ugyanis tradicionálisan esnek az olajárak.
 
Egyelőre túl korai megbecsülni milyen mértékben csapolhatják meg az USA stratégiai olajtartalékát – véli a Reuters forrása. Az esetleges döntés mögött az Egyesült Államok politikai érdekei állhatnak. Irán váratlan ajándékot kapna a szárnyaló olajárak képében, pedig az exportadatok szerint, a kivetett szankciók eredményesének látszanak. Az elmúlt hetekben nagyot emelkedtek azonban az olajárok. A mércének számító, Brent olajfajta hordónkénti ára 120 dollárra nőtt, a június közepei 90 dollárhoz képest.
 
Az Egyesült Államok eddig még nem vette fel a kapcsolatot nemzetközi partnereivel. Ehhez hasonló intézkedéseket legutóbb idén tavasszal terveztek az USA és a G8 országok kormányai, de végül nem került sor konkrét akcióra.

Az akkori helyzet nem volt kevésbé aggasztó, mint a mostani. Tavaly, amikor az USA és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) együtt nyúlt a tartalékokhoz, 60 millió hordónyi olajt használtak fel a tartalékból. Akkor a líbiai helyzet indokolta a lépést, amihez hasonló kiesés most is tapasztalható, de a készletek jobban fel vannak töltve és kevésbé hirtelen a változás az akkorihoz képest. A lépésre a Brent olaj ára 6 százalékkal esett, 107 dollárra hordónként. Egy héttel később az ár visszaállt az eredetire, de az akció lehet, hogy egy nagyobb emelkedést akadályozott meg.

A nemzetközi partnerek meggyőzése most nem lesz könnyű feladat. Májusban a G8 országok a Nemzetközi Energiaügynökséget bízták meg a tartalékok kezelésével. Néhány IEA ország most ellenezni fogja a lecsapolást, mondván, kevésbé feszült a piaci helyzet, mint Líbia esetében volt. Németország és néhány más európai ország általában elutasítja, hogy a kormánykészletekhez nyúljanak, ha nincs sürgető és szokatlanul komoly forráshiány.

Kormányzati források szerint az ázsiai tagországok, Japán és Dél-Korea sem látják szükségét az akcióknak, annak ellenére, hogy mindkét ország az iráni olaj legnagyobb felvásárlói között voltak. Az amerikai szankciókat helybenhagyva, Japán és Dél-Korea drágább alternatívák után kellett néznie, ennek ellenére nem tartják elég magasnak ezt az árat, hogy a tartalékokhoz nyúljanak.
 
 
A készletek felhasználásának aktuális belpolitikai vonatkozása is van Barack Obama, amerikai elnök számára. A novemberi elnökválasztás előtt a csökkenő olajárak jó hatással lehetnek a hivatalban lévő elnök esélyeire, azonban a republikánus párt bizonyosan fel fogja hánytorgatni, hogy a döntést épp ezért hozzák.