Élesedik a földvita

Hevesen reagált az ellenzék arra a pénteki hírre, hogy Sebestyén Róbert, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) eddigi elnökét a vidékfejlesztési miniszter a termőföld megóvásáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki. A kinevezést az MSZP és az LMP is egyaránt „felfelé buktatásnak” nevezte. Gőgös Zoltán szocialista képviselő „pofátlan és erkölcstelen döntésnek” nevezte a lépést.

Az NFA pénteki közleményében hangsúlyozza: a hazai termőföld megóvása, valamint hosszú távú hasznosítása a kormány kiemelt programjai közé tartozik. Ezért az új feladatkör komoly stratégiai gondolkodást, és megalapozott szakmai kompetenciákat igényel, így Sebestyén Róbert a pályafutása alatt felhalmozott szakmai tudás egészét hasznosíthatja majd a jövőben – áll a közleményben.

„Nem várunk változást a jövőben sem a földbérletek kiadásának gyakorlatában, a jelek szerint a kormányzat a jelenlegi vonalat igyekszik folytatni” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Gőgös. Hozzátette: amennyiben tavasszal kormányváltás lesz, minden nyertes pályázatot átvizsgálnak, és ellenőrzik az abban foglalt vállalásokat. „Szabálytalanságok esetén új pályázatokat fogunk kiírni” – tette hozzá Gőgös.

A pályázatok nyilvánosságra hozatalát követeli a Lehet Más a Politika (LMP) is. „A földpályázatok átláthatóságát és az eddigi pályázati körök átvilágítását szeretnénk elérni” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Lengyel Szilvia. Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának LMP-s tagja lapunknak hozzátette: a kormánypártok részéről érkező válasz minden esetben az, hogy nincs mit vizsgálni, hiszen a pályázatok megfelelnek a szabályoknak. „Hozzánk azonban számtalan olyan jelzés érkezik, hogy a földbérletek kiosztásának gyakorlata igenis aggályos” – fogalmazott Lengyel Szilvia.

Levette a napirendről a zsebszerződésről szóló törvény újratárgyalását tegnap a Fidesz-frakciója, mivel Nagy István kormánypárti országgyűlési képviselő zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be, a záróvitára és a zárószavazásra ezen a héten már nem kerül sor. Erről a képviselő hétfőn az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén akkor beszélt, amikor a testület tárgyalt a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezésesek kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvényről. Nagy István elmondta, hogy a módosító javaslatban szerepelne például az a nemzetközi jogi kötelezettség, amely a választott bíróság „kikötésére” – meghatározására – szolgál.

Az október végén elfogadott jogszabályt Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az államfő indoklásában társadalmi elvárásnak nevezte, hogy az állam a jogszabályok kijátszásával született szerződésekkel szemben határozottan fellépjen. Ugyanakkor – folytatta – a jogalkotói szándék megvalósulását az szolgálja, ha a hatályos jogi környezetbe illeszkedő, az alkotmányossági követelményeknek megfelelő normaszöveget fogadnak el. „A törvény ezeknek a feltételeknek nem felel meg” – közölte akkor a köztársasági elnök.

A jogszabályok értelmében a zsebszerződők a börtönbüntetést is kockáztatják, mivel a július elsejétől élő új büntető törvénykönyv a zsebszerződést mint büntetőjogi tényállást rögzíti, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.

Bitay Márton: hangulatkeltés zajlik

A földprogramot ért kritikák mindegyike politikai természetű Bitay Márton szerint. A Földet a gazdáknak nevű programért felelős államtitkár korábban lapunknak úgy nyilatkozott: olyan pályázati rendszer, amibe ne lehetne belekötni, nem létezik. „Ahol egy területre négyen pályáznak, három csalódott ember lesz, ezért mindig lehet találni elégedetlent. Ha azonban megnézzük, hogy hány földbérleti szerződéshez hány kreált ügy tartozik, jól látszik, hogy hangulatkelés zajlik” – tette hozzá Bitay.