Jelentősen drágítanák az olaj árát az Oroszország elleni szankciók

Pénteken napközben az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára valamivel 107 dollár fölött állt. A BNP Paribas 110 dolláros, a Credit Suisse 111 dolláros idei átlagárral számol a Brent esetében, de amikor ezt az előrejelzést adták, még nem volt arról szó, hogy tovább szigorítanák a Moszkva elleni szankciókat.

Az Oxfordi Egyetem üzleti tudományok karának gazdaságelemző vállalkozása szerint abban az esetben, ha a Nyugat nagyon szigorú szankciókat léptetne életbe az olajár elérheti a 200 dollárt. Az Oxford Economics több változatot dolgozott ki arra az esetre, hogy mi történne az Oroszország elleni embargó kiszélesítése esetén.

A legvalószínűbb variáció szerint Oroszország ellen nem léptetnek életbe kereskedelmi embargót. Ennek ellenére csökken az orosz földgáz és kőolaj exportja, mert megszűnik az Ukrajnán át történő tranzit. Emiatt Európában a földgáz spot ára 15 százalékkal, a kőolajé 10 százalékkal nőne.

Még mindig a legvalószínűbb forgatókönyv megvalósulása esetén az orosz hazai össztermék (GDP) 2 százalékkal zsugorodik az idén, nő a tőkekiáramlás és csökken a bankszektorban a likviditás. Ez a rubel árfolyamán a gyengülését, az alapkamat és az infláció növekedését okozza, ami az üzleti életet és a lakosságot egyaránt sújtja. Az Oxford Economics szerint Európa technikai recesszióba süllyedne a második félévben. A tanulmány szerint a legnagyobb kárt Magyarország, Lengyelország és Törökország szenvedné el, amelyek különösen függnek az orosz gázszállításoktól. Ezzel szemben az Egyesült Államokra és Japánra nézve alig lesz hatással mindez.

A legborúlátóbb forgatókönyvben azzal számolnak, hogy a nyugati országok embargót vezetnek be az orosz fölgáz és kőolaj importjára. Emiatt a világpiacon hiány alakul ki az energiahordozókból, amelyeknek jelentősen megugrik az ára. A Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) a kieső orosz olajmennyiségnek csupán a felét lenne képes helyettesíteni.

Az energiahordozókra vonatkozó embargó gyakorlatilag kiüti az orosz gazdaságot. A GDP akár 10 százalékkal zsugorodhat, Oroszországban drasztikus gazdasági visszaesés veszi kezdetét, aminek a mértéke csak a 2009. évi válsággal összehasonlítható, amikor a GDP 7,8 százalékkal zsugorodott.

Az embargó elkerülhetetlenül visszahat az azt bevezető nyugati országokra is az Oxford Economics szerint. Az energiahordozók hiánya 3,5 százalékkal vetheti vissza a GDP-t az euróövezetben, 3 százalékkal az Egyesült Államokban és 2,4 százalékkal Japánban. Felmérve a lehetséges kárt, a nyugati vezetők valószínűleg csak a legvégső esetben nyúlnának az energiaembargó fegyveréhez.

Az EU állam- és kormányfőinek jövő heti csúcsán az eddigieknél szigorúbb szankciók bevezetése várható, de maximális embargó életbe léptetése nem. Az intézkedéseket előkészítő diplomaták szerint az uniós intézményeknek megtiltanák, hogy vásároljanak a legalább 50 százalékban orosz állami tulajdonban álló bankok részvényeiből és 90 napnál hosszabb futamidejű kötvényeiből.

Az 50 százaléknál nagyobb állami hányaddal rendelkező négy legnagyobb orosz bank a Szberbank, a VTB, Rosszhozbank és a VEB. A négy bank tavalyi 15,8 milliárd eurónyi tőkeszükségletének csaknem a felét az EU piacain szerezte be.

Szó van továbbá fegyvereladási embargó bevezetéséről is, de diplomaták szerint ez csak az új üzletekre szól, a korlátozás nem érintené például annak a francia helikopterhordozónak az eladását, amiről még 2011-ben született megállapodás.