Milliárdok mennek zsebbe

Saját bevallása szerint 8,4 milliárdot adott ki borravalóra 2014-ben a lakosság a KSH Háztartási Költségvetési és Életkörülmény Adatfelvétele szerint. Utoljára 1998-ban készült ilyen vizsgálat, az akkori számadatok alapján 5,3 milliárd forintra taksálták a borravaló éves nagyságrendjét. Nominálértéken tehát másfélszeresére nőtt, ugyanakkor reálértéken kétharmadára csökkent a jatt értéke. 1998-ban jövedelmünk 0,16, 2014-ben már csak 0,08 százalékát költöttük erre.

A két felvétel között eltelt 16 évben a borravalós szakmák sorrendje is jelentősen átalakult, leképezve az életünkben tapasztalt változásokat. Például, hogy a díjbeszedők akik 1998-ban még a negyedik legtöbb borravalót kapták, mára teljesen lecsúsztak a listáról. De akkor a postás és az újságkihordó is fontos szereplője volt a mindennapoknak, nem véletlenül kapták akkor ők a legtöbb borravalót. Mára a negyedik helyre csúsztak vissza. Helyüket a kozmetikusok, fodrászok vették át, akik töretlenül jól szerepelnek a jattos szakmák között: már 16 éve is a második helyen álltak a listán. A dobogónak ezt a fokát most a pincérek, pultosok, felszolgálók foglalják el.

A szépségiparban tevékenykedő vállalkozók éves szinten több mint 2,6 milliárd forintot, az összes borravaló közel harmadát tehették zsebre. A pincérek, felszolgálók és ételfutárok összesen úgy 2,5 milliárdon osztoztak. Az összes borravaló 9,3 százaléka, 782 millió forint jutott a benzinkutasoknak, 7,5 százaléka, 631 millió forint a postásoknak. De az autószerelők, autómosók is összesen több mint félmilliárd forint jattot kaptak 2014-ben.

Az egy-egy alkalommal kifizetett borravaló összege a temetkezési szolgáltatások esetében volt a legnagyobb, átlagosan 4 ezer forint, de átlag 3 ezer forintot kaptak a kárpitos, bútorasztalos szakemberek is. A legkevesebbet, alkalmanként 100-200 forint jattal a kereskedők, a benzinkutatások és a postások voltak kénytelenek beérni.

A borravalóval szinte azonos összegűre, 8,3 milliárd forintra becsülte a felmérés alapján a KSH a hálapénzre 2014-ben kifizetett összeget. Ez 1998-ban még csak 3 milliárd forint volt, ami nominálértéken háromszoros, de reálértéken is 18 százalékos növekedés. Tizenhat éve és most is jövedelmünk majdnem ugyanakkora részét 0,09, illetve 0,08 százalékát fizettük ki hálapénzre. A kórházi orvosok becslések szerint 4,1 milliárd forintnyi különjövedelemre tettek szert ily módon, a házi- és szakorvosok 2,5 milliárdra, a fogorvosok 1,1 milliárdra, míg az ápolóknak, asszisztenseknek és műtősöknek alig több mint félmilliárd jutott.

Mivel a borravaló után nem kell szja-t fizetni, 2012-től pedig nem kell bevallani sem, nem tudni, vajon a becsült adatok mennyiben felelnek meg a valós kiadásoknak, illetve bevételeknek. A hálapénz elvileg adóköteles bevétel, csakhogy a bevallásokban nem így, hanem „egyéb bevételként” kell feltüntetni, így a NAV sem azt nem tudja, hogy mennyien, sem azt, hogy mennyit tesznek ily módon zsebre.

A borravalós szakmák többségét ráadásul vállalkozóként, legújabban katás vállalkozóként űzik, vagy jellemzően minimálbéren bejelentett állások. Nem véletlen, hogy a tervek szerint még az idén a szolgáltató szektorra, azon belül is elsőként a fodrászokra, kozmetikusokra, műkörmösökre terjesztenék ki az online kassza bevezetésének kötelezettségét.