Holnap kezdődik az Ünnepi Könyvhét

Több mint száz könyvújdonsággal indul holnap a 86-ik Ünnepi Könyvhét. A 147 pavilon többsége a Vörösmarty téren, illetve a környező utcákban lesz, de könyvheti helyszín a Ferenciek tere és az újbudai Allee bevásárlóközpont melletti sétálóutca is. A nagyvárosokkal együtt összesen 80 vidéki helyszínen lesznek könyheti programok, a fesztivál június 8-ig tart.

A meglevő kiadványok mellé kerülő újdonságok száma azt is jelzi, hogya könyv jó üzlet lehet egy nyelvileg olyan kicsi piacon is, mint a magyar, az igazi profitot azonban a nemzetközi jogok értékesítése jelentheti a kiadóknak, hiszen egy angol, német vagy spanyol nyelvterületen levő kiadás százezres vagy akár félmilliós példányszámot is hozhat. Idén ráadásul kelendőek lehetnek a magyar írók Nagy-Britanniában, miután Krasznahorkai László életművét az egész világon magasan jegyzet International Man Booker díjjal ismerték el. Ez komoly reputáció a magyar irodalomnak nem csak a szigetországban, hanem az egész angol nyelvterületen is. Itt eddig elég erőteljes volt a magyar lemaradás, Dragomán Györgyön kívül komoly sikereket nemigen szerzett kortárs magyar író Nagy-Britanniában, illetve Észak-Amerikában. (Dragomán A fehér király című könyve németül is megjelent, szép sikerrel.)

Ettől függetlenül a kortárs magyar irodalom elég magasan jegyzett a nemzetközi piacon. Az hozta meg az igazi áttörést, amikor 1999-ben a frankfurti könyvvásáron Magyarország volt a díszvendég, bár Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadó Egyesületének igazgatója szerint német nyelvterületen korábban is jól ismerték és olvasták a magyar írókat. Mint mondta, emlékezetes, hogy a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalansága Németországban egy újrafordítás és újrakiadás után 400 ezres példányszámot ért el, amit az akkori bestseller szerzők is nagyon irigyeltek.

Kertész elismerése ugyancsak lökést jelentett a magyar irodalomnak, az ő esetében már angol nyelvterületen is. Zentai szerint Márai is komoly sikereket mutatott a nemzetközi porondon (beleértve Olaszországot is) és Szabó Magdáról sem szabad megfeledkezni. Ő elsősorban francia nyelvterületen vált ismertté, ami kiemelkedő sikernek számít.

A nemzetközi elismeréseket jelzi, hogy a magyar Ünnepi Könyvhéten, illetve a könyvfesztiválon rendszerint részt vesznek a legismertebb nemzetközi szerzők – mondta lapunknak Zentai. Azt azonban így sem lehet precízen megmondani, hogy a magyar irodalom mennyire erősen van jelen egy-egy nyelvterületen. A Magyar Könyv- és Fordítástámogatás Iroda évente 18 millió forintot költ (pályázati úton) magyar szerzők könyveinek fordítására. Ez rendszerint kevés – mondta lapunknak Jeney Zoltán irodavezető.

A világon a magyar a huszadik legtöbbször fordított irodalom. Ez a magyar népességet, a GDP-t, az elérhető területet és a magyar ajkúak számát tekintve rendkívül kedvező a magyar írókra nézve. Mindenesetre ha egy szerző szeretné igazán „megfuttatni” a művét külföldön, akkor érdemesebb ottani kiadóval megállapodni a fordításról. A komoly magyar szerzők jó ügynökökkel dolgoztatnak és a külföldi kiadók után mennek, persze van olyan is, hogy itthon fordíttatnak le egy-egy művet.