Az autógyárak nyomják csak a gázt

Kiderült, amit eddig is sejtettek az elemzők: májusban is a járműgyártásnak volt köszönhető az ipari termelés növekedése, és csak az elektronikus fogyasztási cikkek gyártói tudják velük a lépést tartani.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második adatközlésében nem változtatott az előzetes számokon: e szerint májusban az ipari termelés 1,5 százalékkal haladta meg csupán az egy évvel korábbit. A gyenge növekedési adat részben a tavalyinál kevesebb májusi munkanap eredménye, a munkanaptényezővel korrigált index 6,2 százalékos növekedést mutat (ezzel beleillik az idei trendbe, hiszen az első öt hónapban 6,3 százalékkal volt magasabb az ipari termelés az elmúlt év hasonló időszakában mértnél). Némi aggodalomra azonban okot adhat, hogy másfél év óta először most csökkent egymás után két hónapban is (az előző hónaphoz viszonyított) ipari termelés: erre 2013. november–decemberében volt utoljára példa. Eddig az ipar teljesítménye (hó/hó alapon) hullámzónak volt mondható: kisebb visszaeséseket követtek nagyobb kiugrások, és így jött ki az éves növekedés.

A kormányzat azonban bizakodó. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a májusi adatok is azt bizonyítják, hogy a magyar ipar továbbra is a leggyorsabbak között van Európában. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a KSH adatai szerint a leggyorsabban a Dél-Alföldön nőtt a termelés (14 százalékkal – egyértelműen a Mercedes gyár termelésbővítése miatt). A többi régióban 1,6 és 9,7 százalék között emelkedett az ipari kibocsátás. Az NGM-nél azt hangsúlyozzák, hogy az ipar teljesítménye egyre nagyobb mértékben támogatja a gazdasági növekedést, és ez összhangban van azzal a kormányzati célkitűzéssel, hogy az ipari termelés hozzájárulása a nemzeti össztermékhez egész Európában Magyarországon legyen a legmagasabb.

A részletes számok szerint egyébként továbbra is megfigyelhető a kettősség az iparban. Az export 4,1 százalékkal nőtt, míg a belföldi eladások 5,8 százalékkal estek. Az ipart továbbra is az autógyárak hajtják: az exportból 37 százalékkal a járműgyártás részesedik, a kivitel ezen a területen 8,6 százalékkal növekedett. A korábbi húzóágazat, a számítógép, az elektronikai, optikai termékek gyártása már csak 14 százalékot hasított ki májusban a magyar exportból, ám itt a külpiaci eladások 0,2 százalékkal mérséklődtek. Ezért nagyrészt a Nokia egykori komáromi gyárának a bezárása okolható. Az új tulajdonos – a Microsoft – júniusban kezdte meg a termelés leállítását, és novemberben húzták le a rolót a cégnél, így az idén az üzletágban valószínűleg nem mutat majd fellendülést a statisztika. A KSH jelentése mindenesetre megemlíti, hogy a híradás-technikai berendezések gyártásának teljesítménye 13 százalékkal csökkent a tavaly májusihoz képest, míg az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása kimagaslóan, 14 százalékkal bővült.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül egyébként a feldolgozóipar termelése 2,1, a csekély súlyú bányászaté 1,6 százalékkal emelkedett 2014 májusához viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása pedig 1,8 százalékkal csökkent. A feldolgozóipari termelésből 30 százalékkal részesülő járműgyártás kibocsátása 9,5 százalékkal nőtt. Biztató jel, hogy a kiemelkedő teljesítmény az iparág rendelésmutatóiban is tükröződik, az iparág pedig húzza a gumigyártást is. A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelés több mint egytizedét képviselő élelmiszer-, ital- és dohánytermékgyártás 2,5 százalékkal mérséklődött: a hazai eladások csökkentek ugyanis. A legnagyobb mértékű visszaesést (11 százalékot) a gépek, gépi berendezések gyártásánál regisztrált a statisztika a tavaly májusihoz képest.

A feldolgozóiparban az új rendelések volumene 13 százalékkal emelkedett a tavaly májusihoz képest, az új belföldi rendelések 7,9, az új exportrendelések 13 százalékkal nőttek. Az idén az első öt hónapban az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 3,5 százalékkal nőtt, amit a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében háromszázalékos létszámnövekedés kísért.