Az örökségünket féltik a régészek

Ha eddig is a mostani szigorított törvény lett volna életben, valószínűleg nem találhatták volna meg a régészek azt az egyedülálló leletet, amit Rád pusztánál rejtett a föld. Itt került először felszínre hiteles környezetből, hun áldozati üst. A szenzációnak számító edény, a hun birodalom virágkora idején készült és az előkelőségek halotti búcsúztatójához tartozó áldozati szertartás során használhatták.

Július eleje óta azonban egy új törvény szerint, útépítések előtt, mindössze harminc napjuk van a régészeknek egy terület feltárására, nem akkreditált intézményt is be lehet vonni a munkák gyorsítása érdekében és ha váratlan lelet kerül elő, nyolc napig kell várni a kivitelezőknek a miniszter engedélyére. Ha ennyi idő alatt nem hagyja jóvá a régészek munkáját, folytatódhat az építkezés.

Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke azt mondta: megdöbbenéssel értesültek a fejlesztési minisztérium által kidolgozott új szabályozásról, ami az eddigi gyakorlathoz képest visszalépést jelent az örökségvédelemben.

„Mondok egy érthető példát: az M4-es autóút építését megelőző, jelenleg zajló feltárás a Berettyóújfalu -– Nagykereki országhatár közti 32 km-es szakaszon 36 hektár alapterületen összesen 31 régészeti lelőhelyet érint. A fenti számítás alapján a most elfogadott törvénymódosítás értelmében a 36 hektárnyi régészeti lelőhelyet 30 nap alatt 48 régészeti stáb bevonásával lehetne a törvényben rögzített határidőre feltárni. Mindez 96 régész, 240 régésztechnikus és 720 munkás, azaz összesen 1056 fő folyamatos, pihenőnap nélküli munkavégzését jelentené. Ezt egy laikus is érzi, mennyire reménytelen. Az új törvény szerint, ha fontos régészeti emlék kerülne elő egy korábban nem vizsgált területen, akkor miniszter nyolc napon belül rendelheti el a terület további feltárást, a kilencedik napon szabadon el lehet pusztítani a régészeti lelőhelyet. Az építkezéseket megelőző régészeti vizsgálatok a ma rendelkezésre álló legmodernebb eszközökkel sem képesek arra, hogy teljesen kizárják bizonyos régészeti emlékek váratlan előkerülését. Ezért a gyakorlatban ez a rendelkezés is a régészeti lelőhelyek, leletek komoly veszélyeztetését és hazánk pótolhatatlan régészeti emlékeinek pusztítását hozhatja. Az, hogy ez nemcsak az itthoni törvényekhez képest visszalépés, de szembemegy a nemzetközi örökségvédelmi elvárásokkal is.”

„Az elmúlt húsz évben hatalmas károk keletkeztek amiatt, hogy két-háromezer ember kutatta a kincseket fémdetektorokkal – mondta Lassányi Gábor. – Közülük sokan voltak olyanok, akik együttműködtek a helyi múzeumokkal, de van egy olyan szűk, bűnözői réteg is, akik a nemzetközi műkincspiacra ipari méretekben vadásztak.

Lassányi Gábor szerint nagy előrelépés, hogy tavaly év végén betiltották ezeknek az eszközöknek a civil használatát. Csak hivatalosan, munkára, illetve külön engedéllyel lehet ezekkel keresgélni, ami előrelépés. Fontos volt ez a szigorítás és itt is volt az ideje, hiszen a legtöbb országban már régóta csak különleges feltételekkel lehetett használni a detektorokat.
A szövetség Áder János köztársasági elnökhöz fordult, hogy ne írja alá a törvényt, de hiába. Most abban bíznak, sikerrel járhatják végig azt az utat, ami a Nemzeti Parkok esetében már működött. Az alapvető jogok biztosát arra kérik, jutassa el érveiket az alkotmánybírósághoz.

„Az elmúlt húsz évben hatalmas károk keletkeztek amiatt, hogy két-háromezer ember kutatta a kincseket fémdetektorokkal – mondta Lassányi Gábor. – Közülük sokan voltak olyanok, akik együttműködtek a helyi múzeumokkal, de van egy olyan szűk, bűnözői réteg is, akik a nemzetközi műkincspiacra ipari méretekben vadásztak.

Lassányi Gábor szerint nagy előrelépés, hogy tavaly év végén betiltották ezeknek az eszközöknek a civil használatát. Csak hivatalosan, munkára, illetve külön engedéllyel lehet ezekkel keresgélni, ami előrelépés. Fontos volt ez a szigorítás és itt is volt az ideje, hiszen a legtöbb országban már régóta csak különleges feltételekkel lehetett használni a detektorokat. -->