Tömegével toborozzák az embereket a szolgáltató központok (SSC) Magyarországon. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatbázisa szerint nagyjából 90 vállalat több mint 100 aktív SSC-t működtet, amelyek közel 37 ezer főnek adnak munkát, jellemzően az Y generációhoz tartozó, nyelveket beszélő, diplomás fiataloknak. A szektor a hazai gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata: 2015-ben a 67 pozitív befektetési döntés közül tizenkettőt ez az ágazat adott, ami a második legtöbb a járműipar után. A szektor az idén átlagosan 9 százalékos létszámnövekedést tervez, ami 3600 új munkahelyet jelent.
A Magyarországban rejlő lehetőségeket néhány vállalat már rögtön a rendszerváltás után felismerte, de az igazi fejlődés a 2000-es évek második felében indult be. Ma már érett, jól bevált helyszínnek számítunk, ahová a projektek többsége Nyugat-Európából és az USA-ból érkezik – mondják a HIPA szakértői. „Pozitív trend, hogy a magyarországi SSC-szektorban egyre inkább eltolódik a hangsúly a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások (IT, pénzügy) iránt, ahol a költségek nem dominálnak – magyarázta Balázsik Péter, a SSC Heroes nevű közösségi és információs weboldal alapítója. – Az olyan árérzékenyebb tevékenységek számára, mint például az egyszerű ügyfélszolgálat, inkább keleten, például Indiában keresnek új helyszínt. A trendet jól mutatja, hogy 2014-ben a hazai központok 26,4 százaléka foglalkozott ügyfélszolgálati tevékenységgel, tavaly már a felére zsugorodott (12,2) az arányuk.”
Így nem csoda, hogy az autóipart megelőzve, a szolgáltató szektor volt már tavaly is a legvonzóbb a magyar munkavállalók körében. Ebben nem kis szerepük van a szolgáltató központoknak: míg más ágazatok a munkaerőhiánytól szenvednek, ez az egyetlen olyan szektor ma Magyarországon, amely nemcsak a tehetséges munkaerő itthon tartásában, de a külföldiek idecsábításában is jeleskedik”– mondja Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.
A modern technológiák, a nemzetközi környezet és a gyors előrelépési lehetőségek mellett a szektorban elérhető jövedelem is rendkívül vonzó tényező. Az SSC-kben széles palettán mozog a kezdő fizetés, elsősorban az adott pozíciótól, a beszélt nyelvektől, illetve a munkarendtől függ, de pályakezdőként bruttó 230–400 ezer forintos fizetéssel lehet számolni. Egy olyan pozíció esetében, ahol fontos a diploma (például IT, pénzügy), magasabb a fizetés a szakirányú végzettséget nem igénylő, egyszerű ügyfélszolgálati pozíciókhoz képest. Utóbbiakhoz érettségi, illetve nyelvismeret is elegendő lehet. A speciális nyelvtudást (például holland) igénylő pozíciók is magasabb fizetést biztosítanak. Balázsik Péter ehhez még azt teszi hozzá, hogy egy tavaly készült felmérés szerint az SSC-knél elérhető havi átlagjövedelem bruttó 390 ezer forint volt Magyarországon, ezt csak a bank- és az IT-szektor előzte meg.
Az SSC-k elsősorban a humán tőkére alapoznak, s ebben egy olyan kisebb méretű ország is versenyképes lehet, mint Magyarország. Az eddigi bővítési kedv alapján egyelőre úgy tűnik, hogy megfelelően biztosított a szektor számára a munkaerő-utánpótlás. Hosszabb távon azonban már problémásnak tűnik a helyzet. A 35 év alatti magyar munkavállalók fele például semmilyen idegen nyelvet nem beszél – mondja Baja Sándor. Balázsik Péter pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az IT-szektorban mintegy 25 ezer betöltetlen álláshely van.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.