A hetedik szűk esztendő

Kilőtt az UniCredit Bank Hungary 2015-ben. Mérlegfőösszege 24 százalékkal haladta meg az előző évit, aminek következtében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által nagybankként aposztrofált nyolc hitelintézet között a második helyre lépett előre, maga mögé utasítva a K&H-t.

Legalábbis a magyar számviteli szabályok szerint, amelyek néhány tétel elkönyvelésére más előírást tartalmaznak, mint a nemzetköziek. A megképzett céltartalékot például a hazai előírások szerint le kell vonni az eredményből, szemben a nemzetközivel. Ezzel magyarázhatók a két metódus közötti eltérések, melyek az OTP Banknál a legszembetűnőbbek. A legnagyobb magyar hitelintézet 63 milliárd forintos „nemzetközi” nyeresége ugyanis „magyarul” 98 milliárdos veszteséget jelent. Ilyen kettősség utoljára tavaly fordult elő, miután a bankoknak ettől az évtől már egységesen a nemzetközi szabályok szerint kell kimutatniuk adataikat.

A tavalyi verdiktek alapján azonban még a nyolc nagybank pont fele – köztük tehát az OTP – zárt mínusszal. Kettővel kevesebben, mint egy évvel korábban, miután a Raiffeisennek és a Budapest Banknak 2015-ben sikerült nyereséget termelnie. Az elmúlt évben is veszteségesek közül pedig az MKB, az Erste és a CIB is mérsékelte negatívumát, csupán az OTP mínusza lett nagyobb, az viszont jelentősen, több mint a duplája.

A javulásokban annak lehetett szerepe, hogy a lakossági elszámolás folyamatos, alacsonyabb nettó kamatmarzsokban és állományokban megmutatkozó negatív hatását az emelkedő bevételek, a csökkenő hitelkockázati költségek és a szigorú költséggazdálkodás ellensúlyozta – jellemezte a tavalyi évet a legtalálóbban a K&H. Mely nem panaszkodhat, a már egy évvel korábban is pozitív eredményét 2015-ben sikerült több mint a duplájára gyarapítania. Igaz, ebben az összevetésben is fejet kellett hajtania a nagybankok közül messze a legnagyobb, több mint ötszörös profitnövekedést produkáló UniCredit előtt.

Az összességében a tavalyelőttinél valamivel jobb eredményeknek köszönhetően a nagybankok többségének a tőkehelyzete is erősödött. Csupán az Erste, a CIB és az MKB saját tőkéje zsugorodott 2014-hez képest. A legjelentősebben, csaknem a felére az MKB-é apadt, de ez nem meglepő, automatikusan következett abból, hogy a 2014 végétől szanálás alatt álló hitelintézet karácsony előtt megszabadult a rossz kihelyezéseinek nagy részétől.

Patai Mihály, a 2015-ös évet a legjobban teljesítő UniCredit elnök-vezérigazgatója – úgy is mint a Magyar Bankszövetség elnöke – néhány hete annak a reményének adott hangot, hogy a hét szűk esztendő véget ért a hazai bankszektorban. Ennek záloga lehet, hogy a kormány az Erste által – az EBRD bevonásával – tavaly februárban kiharcolt megállapodás alapján ettől az évtől csökkenti a bankadót. Egyrészt ennek köszönhető, hogy a Reuters áprilisi körkérdésére hét nagybank is jelezte: az idén profitot vár. Egyedül a CIB válaszából – miszerint célja, hogy a „profitabilitását fenntartható módon helyreállítsa” – nem lehetett kihámozni, mire számít. Másrészt az is pozitívan hathat, hogy – amint azt az OTP megfogalmazta – az idén megállhat a hitelállomány évek óta tartó csökkenése.

Ám még így is maradtak aknák a bankrendszerben. Az egyre mélyebbre szálló jegybanki alapkamat miatt a kereskedelmi bankok kamatmarzsa is tovább szűkülhet, miközben a banki mérlegekben azért még szép számmal vannak rossz hitelek. De ha mindezek ellenére bejönnének a várakozások, akkor 2016 lenne az első év az Orbán-kormány hat évvel ezelőtti hivatalba lépése óta, amelyet a magyar nagybankok többsége nyereséges zár.