A kiskapukat használják ki a GMO-cégek

Az európai uniós jog ma az előállítás módszere alapján sorolja a GMO-k körébe az egyes növényeket, állatokat. Napjainkban azonban számos olyan kísérleti eljárás zajlik, amelyek esetében nem eldöntött, hogy az szabadon végezhető nemesítési munkát takar, vagy génmódosításra alkalmas módszerről van-e szó. Az Európai Bizottság csak most kezdett el foglalkozni a témával, ugyanakkor, ha napirendre kerül a kérdés, Magyarország az elővigyázatosság elvét figyelembe véve mindent el fog követni annak érdekében, hogy az így létrehozott növények is GMO-nak minősüljenek – hívta fel a Magyar Idők figyelmét a Földművelésügyi Minisztérium. Ugyanakkor a tárca jelezte azt is, hogy minden esetben mélyreható vizsgálatokra van szükség. A kérdést kizárólag európai uniós szintű jogszabállyal lehet kezelni, a hazai törvénymódosítás nem jelent megoldást.

Zászlós Tibor, a Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója, a GMO-mentes Magyarországért Egyesület elnökeszerint számos modern biotechnológiai eljárás létezik, amely a génszerkezet átalakítására irányul. Az egyesület álláspontja szerint azok a kutatási módszerek elfogadhatók, amelyek a természetes körülmények között zajló folyamatokra építenek és csupán időben gyorsítják fel azokat. – A nemesítési eljárás a legtöbbször több évtizedet vesz igénybe. Ha ezt a folyamatot meg tudjuk gyorsítani, azt elfogadhatónak tartjuk – emelte ki a szakember. (A GMO-mentes termelés biztos megélhetést jelent!)

Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország regionális agrárkampány-felelőse szerint annak érdekében, hogy kiderüljön, milyen folyamatok zajlanak le egy-egy új növényfajta előállítása során, s hogy milyen egészségügyi és természeti kockázatokat hordoz a termesztésük, hosszú távú és alapos vizsgálatokra van szükség. – Rengeteg módszerrel kísérleteznek a kutatók, egyes eljárások során mesterségesen állítanak elő DNS-szakaszokat, és azokat beillesztik a génszerkezetbe. Az új módszerekkel előállított változatokat pedig szinte lehetetlen utólag kimutatni – mondta.

Az eddig ismert génmódosított növényeknél is az jelenti a legnagyobb gondot, hogy máig nem tudjuk, milyen hosszú távú hatásokkal bírnak. Az Európai Unió ma csupán 90 napos vizsgálatot ír elő, így a hosszú távú hatásokkal senki sem lehet tisztában. – Ha a gyógyszereket három évig, három fajon kell teszteltetni, akkor a már meglévő GMO-k, illetve az új technoló­giák esetében is indokolt lenne a szigorúbb eljárás – emelte ki Rodics Katalin.