Szemléletváltást várnak a gazdáktól

A magyar mezőgazdaság környezeti állapota kedvezőbb, mint nyugat-európai versenytársainké, mivel korábban kisebb terhelést kaptak a földek – jelentette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. A rövid távú agrárpiaci kilátások környezeti fenntarthatósági vetülete című nemzetközi konferencián. Ez komparatív előnyt jelent a magyar agrárium számára, de ahhoz, hogy ezt képesek legyünk kihasználni, sok még a tennivaló – tette hozzá. Mindenekelőtt tudatosulnia kell a gazdákban annak, hogy ha nem veszik figyelembe gazdálkodásukban a fenntartható termelés szempontjait, az hosszabb távon komoly gazdasági, illetve versenyhátrányt jelent számukra.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet, a NAK, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), valamint a Földművelésügyi Minisztérium által közösen szervezett tanácskozáson elhangzott, hogy a magyar termelők is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a mezőgazdasági termelés természeti erőforrásokra gyakorolt hatásainak mérséklésére, de van még hová fejlődni, a fenntarthatóság megteremtéséhez szemléletváltozásra van szükség.

Mivel ma már a fogyasztók is egyre inkább figyelnek arra, hogy az általuk megvásárolt termékek fenntartható gazdálkodásból származzanak, ez gazdaságossági és versenyképességi tényezővé válik. Közben pedig az Európai Unió közös agrárpolitikája is szempontként szerepelteti a fenntarthatóságot, például az ebben a ciklusban bevezetett zöldítéssel, illetve a már korábban alkalmazott kölcsönös megfeleltetéssel. Feldman Zsolt, az agrártárca helyettes államtitkára szerint az ezeknek való megfelelés költséget jelent a mezőgazdaságnak, ezért szükség van a folyamatos innovációra. Ha ez sikeres, akkor az agrártermelés és a fenntarthatóság nem zárja ki egymást.

A FAO az 1945-ös alapítása óta sokat tett az éhezés felszámolásáért, de még mindig 800 millió ember éhezik, és 20 millió életet fenyeget az éhhalál – elsősorban azokban a térségekben, ahol aszály és fegyveres konfliktus is van – mondta Vladimir Rakhmanin, a FAO főigazgató-helyettese és európai és közép-ázsiai regionális képviselője. A szervezet 2030-ig az éhezés felszámolását tűzte ki célul. A főigazgató-helyettes az eddigi eredményekről elmondta, hogy 1945 óta háromszorosára nőtt az élelmiszer-termelés, és egy-egy ember 40 százalékkal több élelemhez jut.