Kevesebben blicceltek

Pénzügyi szempontból jó éve volt a főváros közlekedésszervező cégének, a Budapest Közlekedési Központ (BKK) Zrt.-nek, amely az elmúlt évben közel háromszázmillió forint profitot termelt – derül ki a társaság beszámolójából. A BKK az a fővárosi vállalkozás, amely megrendeli a szolgáltatásokat például a Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt.-től, és amiért aztán fizet a cégnek (az utasok tehát nem BKV-, hanem BKK-jegyet vásárolnak). A társaság 2016-ban 181,9 milliárd forint összbevételt realizált, ebből több mint 89 milliárd volt a belföldi értékesítés nettó árbevétele, ez azonban csökkent 2015-höz képest, egyebek között azért is, mert tavaly átadták az agglomerációs közlekedést és a HÉV-et. Az egyéb bevétel meghaladta a 92 milliárd forintot.

A jegyek és bérletek értékesítéséből az elmúlt évben 63,7 milliárd forint folyt be, ami kétmilliárd forintos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A beszámolóból nem derül ki, hogy mi állhat ennek hátterében, de miután az elmúlt évben sem emelkedtek a tarifák, így ez a növekvő utasszámmal vagy az értékesítés szerkezetében bekövetkezett változással magyarázható, vagyis lehet, hogy tavaly többen vettek például bérletet, mint korábban. A menetdíjbevételek mellett a második legnagyobb tétel a szociálpolitikai támogatás, amely tavaly és 2015-ben 16 milliárd forint körül volt. Ezt az állam nyújtja a közlekedési társaságoknak, ezzel egészíti ki például a kedvezményes diákbérletekből származó bevételt. Az államnál is jelentősebb támogatást folyósít a BKK-nak a Fővárosi Önkormányzat. Ez az összeg tavaly meghaladta a 86 milliárd forintot.

Ezekhez képest elenyésző az az összeg, amely például a pótdíjakból folyt be, bár ez a tétel jelentősen megnőtt tavaly 2015-höz képest. Az elmúlt évben több mint másfél milliárd forint bevétele származott ebből a BKK-nak, míg egy évvel korában nem érte el az egymilliárd forintot sem. (Az elmúlt évben a helyszíni pótdíjfizetések értéke 33,7 százalékkal, az utólagos pótdíjbefizetéseké pedig hetven százalékkal emelkedett.)

A beszámolóból az derül ki, hogy mintha kevesebben használnák vagy rövidebb távon vennék igénybe a közösségi kerékpárokat (Bubi), amelyek száma még növekedett is. Tavaly ugyanis nyolcmillió forinttal kevesebb, 83 millió forint bevétele származott a BKK-nak ebből a forrásból. Ennél is nagyobb mértékben csökkent a taxiállomások után beszedett bevétel: ez ugyanis tavaly már nem érte el a hatvanmillió forintot, míg egy évvel korábban még meghaladta a 183 milliót.

Az anyag jellegű ráfordítások értéke 2015-ről 2016-ra hatmilliárd forinttal, 166 milliárdra csökkent. Ez leginkább a BKK Zrt. közútkezelői feladatellátásának átadásával van összefüggésben – olvasható a beszámolóban. Az anyag jellegű ráfordítások között a legnagyobb tételt természetesen a szolgáltatásokért fizetett összeg jelentette. Ez 156 milliárd forint volt, 2,3 milliárddal kevesebb az előző évinél.

A BKK tavaly körülbelül ugyanannyit – 160 millió forintot – fizetett postai, telefon- és internetszolgáltatásra, mint egy évvel korábban. Az ügyvédi sikerdíj a pótdíjbehajtások miatt viszont jelentősen, 130 millió forintra emelkedett. A BKK ennél csak valamivel többet, 180 milliót fizetett a jelzőlámpák üzemeltetéséért, míg egy évvel korábban ez még 767 milliót vitt el. Hirdetésre viszont 25 millióval kevesebbet, 53 millió forintot költött tavaly.

Bérekre hétmilliárd forintot fordítottak (járulékokkal együtt tízmilliárdot) az elmúlt évben, ami csaknem 800 millióval kevesebb az előző évinél. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy 2015-ben a BKK átlagos létszáma 1725 fő volt, tavaly pedig csak 1464 fő.