Mindenki kivárásra játszik a búzapiacon

Az árpa betakarítása már néhány napja elkezdődött, de egyelőre még korai lenne konkrét termésátlagról beszélni, hiszen 3 és 7 tonnás hozamokról is jönnek információk – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A tavalyi – országos átlagban hektáronként 5,14 tonnás – termésnél 10-20 százalékkal kevesebbet arathatnak a gazdálkodók. Hasonló várakozásokkal néznek a búza aratása elé, Vancsura szerint a jelenlegi információk szerint 10-20 százalékkal lesz kevesebb a búzatermés a tavalyi, kiemelkedőnek számító, 5,38 tonnás hektáronkénti átlagnál. Az aszály és a közelmúlt viharos-jégesős időjárása vitte el a termés jelentős részét.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter hasonló mértékű terméskiesésről beszélt, az agrártárca pedig mára ígért országos helyzetképet. A tavalyinál gyengébb eredmények a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségéhez (MOSZ) beérkezett adatokból is egyértelműnek látszanak. Az érdekképviselethez sok helyről jöttek olyan jelzések, hogy a hőség miatt a szemek megszorulnak, ami nehezíti az őrlést, és rontja a búza paramétereit. A viharok a MOSZ-hoz érkezett információk szerint egyes területeken – főleg Orosháza és a Kiskunság térségében – több ezer hektáron okoztak károkat. Rontja a helyzetet, hogy az ország közel felén súlyos vagy közepes aszálykárok vannak. Vannak viszont olyan régiók, ahol nincs gond, mert megfelelő mennyiségű csapadékot kapott a búza.

A piacon jelenleg csak nagyon mérsékelt kereslet látszik. Ugyan néhány kereskedő kijött már az ajánlataival, de ezekből egyértelmű, hogy kivárásra játszik mindenki – állítják a MOSZ-nál. Az előzetes árak mintegy 10 százalékos árcsökkenést vetítenek előre, tavaly ilyenkor 45–46 ezer forint között volt egy tonna búza ára, most pedig 38–43 ezer forint között mozog. Ez sok termelőnél már veszteséget jelent, így nem véletlen, hogy a kalászos gabonák vetésterülete csökken, és a gazdák átpártolnak a napraforgó és a repce termesztésére.

Az érdekképviselet szerint a termésátlagok csökkenését nemcsak a szélsőséges időjárás okozza, hanem az is, hogy sokan későn kapták meg a támogatásokat. Ez – főleg a kisebb termelőknél – likviditási gondokat okozott, így a szokásosnál kevesebb műtrágyát tudtak kijuttatni. Ha ez tavaly történik, talán meg sem érzi a növény, de egy ilyen időjárású évben a tápanyaghiány megbosszulja magát – állítják a szakértők. Az alacsonyabb műtrágyadózis mennyiségi problémát már biztosan okozott, de hogy a minőséget is befolyásolja-e, arra még nem tudják a választ a gabonapiacon. A MOSZ szakértői szerint a piac alakulása is kétesélyes. A világpiaci jelentések jó közepes évet és tovább növekvő készleteket, valamint nagyon jó orosz termést prognosztizáltak, de Európában az olasz, a francia és a spanyol termelőket is szárazság sújtotta, ami talán a magyar búzának növekvő regionális keresletet jelenthet.

Kukorica: százmilliárd lehet a kár

Egy-egy aszályos év csak a kukoricatermelést tekintve 100 milliárd forint kárt tud okozni, ezért is indokolt, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) június 1-jétől visszavonásig tartós vízhiányos időszak kihirdetését kérte Pintér Sándor belügyminisztertől – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Az intézkedés bevezetésével a vízkészletjárulék megfizetése alól mentesülnének a termelők.