Milyen hatással volt az ukrán-orosz konfliktus, illetve az EU-val szembeni orosz embargó a magyar–ukrán agrár-élelmiszeripari külkereskedelemre?
Az orosz agresszió kezdete óta változtattunk az exportunk prioritásain, ennek következtében csökkent az Oroszországba irányuló exportunk. Számszerűsítve 65 százalékkal lett kisebb a kivitelünk. Ugyanakkor növeltük kivitelünket Ázsiába, az EU-ba, így például Magyarországra is, valamint az afrikai országokba és egyes FÁK-államokba. Tehát ma nyugodtan mondhatjuk azt, hogy az orosz piaci kieséseket pótoltuk a földrajzi diverzifikációval.
Milyen értékű a két ország közötti agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi forgalom, és melyek a forgalmat meghatározó fő árucikkek?
Az elmúlt évben az azt megelőző évvel összehasonlítva több mint 13 százalékkal növeltük az ukrán termékek magyarországi exportját. A 2017-es év első negyedévében 15 millió dollárt tett ki a magyarországi exportunk, ami az előző év hasonló időszakához képest egészen jelentős, 88 százalékos növekedés. Tehát van bővülés, és látjuk a lehetőségeket. Az áruforgalom országaink között ez alatt a három hónap alatt ugyancsak növekedett, és 49,2 millió dollárt tett ki. Fő exportcikkeink a liszt, a szójabab, a vetőmagok és a palánták, a méz, a napraforgóolaj, a dió és az édesipari termékek. Vevőként pedig elsősorban a kukorica, az állati takarmányok, az élő baromfi, a zöldségek, a napraforgó-vetőmag és az édesipari termékek érdekelnek minket. Úgy gondolom, hogy a kereskedelmi és egyéb gazdasági lehetőségek Ukrajna és Magyarország között jelentősek, és ezt teljes mértékben ki kell használnunk.
Mely területeken növekedhetnek a magyar–ukrán agrár-élelmiszeripari kapcsolatok?
A magyar piac nagyon perspektivikus az ukrán agrártermelők számára a földrajzi közelsége, valamit az ukrán termékek iránti érdeklődés miatt. Tavaly év végétől a mi kezdeményezésünkre aktivizáltuk a párbeszédet, és meghatároztuk az együttműködés alapvető irányait. Novemberben Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Ukrajnába látogatott. A berlini nemzetközi „zöld hét” keretében szintén eredményes találkozót tartott a két agrárminiszter, és áprilisban megrendeztük az első ukrán–magyar agrár üzleti fórumot. E találkozók tapasztalatai lehetővé tették számunkra, hogy kijelöljük együttműködésünk perspektivikus irányait az agrárszférában, többek között az állategészségügy, a növényvédelem a karanténszabályozás és a növénynemesítés területein. Szintén fontos számunkra a haltenyésztés és az élelmiszeripar több ága.
Milyen reményeket fűznek a megvétózott uniós–ukrán szabadkereskedelmi megállapodás életbelépéséhez? Mit jelenthet ez a Magyarországgal folytatott agrárélelmiszer-külkereskedelemben?
A szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodás nagyon fontos Ukrajna nemzetgazdasága, a külkereskedelem fejlődése szempontjából egyaránt. Életbelépésével a vámterhek csökkennének, ami új lehetőségeket jelentene az ukrán áruk uniós piacokra való exportjában. Az így megnyíló uniós piaci lehetőségek komoly hatással lennének a termelésre is: az agráripari áruk minőségének, biztonságának és környezetvédelmi szabványainak javulását vonnák maguk után.
Mekkora lesz a 2016–2017-es gazdasági évben Ukrajna gabonaexportja? Ebből mennyi mehet az uniós piacra?
Ma Ukrajna a gabonafélék egyik vezető exportőre. 2016-ban több mint 40 ezer tonna gabonát exportáltunk, és ez a folyamat növekvő tendenciát mutat. A 2017-es év első három hónapjában már több mint 11 ezer tonna gabonát értékesítettünk a külpiacokon, ami közel negyedével több, mint az egy évvel ezelőtti kivitel. Az ukrán gabona legjelentősebb felvevőpiacai az
Európai Unió, valamint az ázsiai és az afrikai országok. A jelenlegi arányokról még korai véglegeset mondani, de 2016-ban az EU részesedése gabonaexportunkból 21 százalék volt. Fontos kiemelnem, hogy számunkra továbbra is prioritás a termelés fejlesztése és a minőségi, illetve az értéknövelt feldolgozott termékek exportja.
Az unióba irányuló gabonaexportjukat kvóta szabályozza. A következő években hogyan alakul az ukrán búza-, illetve kukoricakvóta?
Az ezekre a terményekre vonatkozó kvóták az elkövetkező években a társulási megállapodás és a szabad gazdasági övezet paramétereinek figyelembevételével fognak változni. Az ukrán fél többször felvetette a kvóták növelésének kérdését az EU előtt. Többek között ez a kérdés is szóba került 2016 szeptemberének végén, Cecilia Malmström, az EU kereskedelempolitikai biztosa ukrajnai látogatása során, amikor tárgyalásokat folytatott Volodimir Hrojszman miniszterelnökkel és az Agrárpolitikai Minisztérium vezetésével a társulási megállapodás keretében rendelkezésre álló kereskedelmi engedmények kiegészítéséről szóló dokumentumról, amelyben a néhány pótkvóta megadásáról van szó. A dokumentum jelenleg az EU intézményeinek egyeztetésén van. Bízom benne, hogy nemsokára elfogadják.
Mekkora potenciált látnak az ukrán gabonaszektorban? A 2000-es évek eleje óta hogyan változott a termőterület, illetve a búza- és kukorica-termésátlag, valamint a műtrágya felhasználása?
Tavaly rekordmennyiségű gabonát arattunk le – több mint 66 millió tonnát. Az ágazatban óriási potenciált látunk: stabil pénzügyi-gazdasági és szociális helyzetben, valamint kedvező időjárási feltételek mellett úgy számoljuk, hogy 2021-ben elérjük a 68 millió tonnát. A megművelt területben nincsenek jelentős változások, hiszen a 2000-es évben és 2016-ban is 27 millió hektár volt a mezőgazdasági megművelt terület. Ha a kalászos gabonákat és a kukoricát nézzük, akkor a vetésterület jelentős növekedést mutat. Míg 2000-ben a gabona-vetésterület 13 millió hektárt tett ki, addig 2016-ban már meghaladta a 14,5 millió hektárt. A kukorica vetésterülete 2000-ben 1,3 millió hektár volt, 2016-ban viszont már 4,3 millió hektár. Szintén jelentősen nőtt a műtrágya-felhasználás: a 2000-ben még hektáronként 19,1 kilogrammról 2016-ra hektáronként 96 kilogrammra. Ez jól érzékelteti a gabonaszektorban végbement fejlődést.
Milyen fejlesztések folynak az ukrán növénytermesztésben?
Az új technológiák és a modern technika felhasználásának köszönhetően a 2016-os betakarításkor több rekordot is megdöntöttünk. A napraforgóhozam például 21,4 százalékkal, 13,6 millió tonnára emelkedett, a szójánál a 4,3 millió tonna betakarított termény 8,9 százalékos termésnövekedést eredményezett. Ezek mindkét termény esetén rekordhozamnak számítanak. Hangsúlyozom azonban, hogy Ukrajna a továbbiakban is azon fog dolgozni, hogy ne csak a mennyiséget növeljük, hanem a minőséget is. Prioritásaink között szerepel a biotermékek arányának növelése.
Az állattenyésztésben is elképzelhető a növénytermesztéshez hasonló fejlődés Ukrajnában?
Egy célirányos, 2020-ig szóló állattenyésztési állami fejlesztési programot fogadtunk el. Ebben a programban többek között rögzítettük azokat a lépéseket, amelyeket az állattenyésztés termelésének felfuttatása érdekében meg kell tennünk. Ezek a tennivalók kiterjednek a modern infrastruktúra megteremtésére és a korszerű technológiák termelésbe állítására a szarvasmarha-, a sertés-, a juh- és kecsketenyésztésben. Az idei évben az állattenyésztés fejlesztését célzó program keretében 126 létesítmény átadását tervezzük, összesen 12 milliárd hrivnya értékben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.